Magyarországon gyakori látvány erdőségekben, bokrosokban, szikeseken és nedves réteken is. A virágán észrevehetjük, hogy a kis piros szirmok, mint valami csillag, vagy mint sok száz apró tüske meredeznek, egyesek szerint ez a magyarázat az ezerjófű magyar elnevezésre. Bár virágát és föld feletti részét június-augusztusban gyűjtik (hivatalosan), leszedni nem szabad, mert védett növény!
A kis ezerjófüvet az antik világ óta ismerjük. A gyógynövény bizonyítottan emésztést és epeműködést serkentő, étvágyfokozó, tonizáló hatású. Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére, májbántalmak ellen és vértisztítóként. Gyomorégést, aranyeres panaszokat szüntet. Reumára, epekőre, vérszegénységre, székrekedésre is jó. A homeopátia a friss növényt gyomorfájdalom csillapítására használja.
Étvágyjavító, emésztést serkentő, epeműködést előmozdító hatása miatt főként bélrenyheség és májbántalmak ellen ajánlják. Ugyanezen tulajdonságánál fogva a kis ezerjófű fontos alapanyaga különböző keserű likőröknek, gyomorkeserűknek. Puffadás ellen, vagy lábadozás, legyengültség esetén ánizzsal, édesköménnyel keverve elsőrangú szer lehet teája. Kamillával keverve anorexiásoknak ajánlják. Bár az ezerjófű igen keserű, íze nem kellemetlen, inkább a komló keserűségére emlékeztet.
Májtisztításra, emésztőrendszeri rendellenességre: 1g növény forrázunk le 1 csésze vízzel. Lefedve áztassuk 10 percig, majd szűrés után fogyasszuk étkezések előtt egy órával.
Ezen túl még gyakran alkalmazták e növényt lázcsillapításra, erről szintén kapott egy hangzatos népi nevet: a tüzes ember virága. Külsőleg vérzéscsillapító, baktériumölő-sebgyógyító, így sebek tisztítására használják a föld feletti részeket megfőzve, sőt ez a főzet állítólag hajmosásra is alkalmas (hajhullás, fejtetű ellen).
Hajmosáshoz: 30-50g szárított növényt 1l vízbe teszünk és 2-3 percig forraljuk. Napi 1-2-szer bedörzsöljük vele a fejbőrünket.
Mindazonáltal meg kell említeni, hogy 10 napnál tovább egyfolytában nem tanácsos kis ezerjófű teát fogyasztani, mivel gyomor- vagy nyombélfekélyt okozhat. Fekélybetegség esetén pedig ellenjavallt!
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
