Ahogy beköszönt a januári hideg, sokan érzik, hogy a testük és a hangulatuk is változik. Egyik nap fáradtabbnak érezzük magunkat, máskor fejfájás kínoz, a végtagok fájnak, vagy egyszerűen levertnek érezzük magunkat. Ezek a jelenségek gyakran az időjárási frontokkal állnak összefüggésben, melyeket egyes emberek érzékenyebben élnek meg, mint gondolnánk. De pontosan mi történik a szervezetünkkel és hogyan védekezhetünk a hidegfront hatásaival szemben?
Mi az a front és miért befolyásolja a szervezetet?
Az időjárási front nem más, mint különböző hőmérsékletű és légnyomású légtömegek találkozása. Két fő típusa van:
Hidegfront: amikor a hideg levegő gyorsan érkezik - kiszorítva a meleg levegőt.
Melegfront: amikor a meleg levegő lassan „felnyomul” a hidegebb levegő fölé.
A frontok nemcsak az időjárást változtatják meg (pl. eső, szél, hőmérséklet-ingadozás), hanem a testünkre is hatnak. Az érzékeny emberek, a krónikus betegséggel élők és az idősebbek különösen ki vannak téve ezeknek a változásoknak.
Hidegfront hatása a szervezetre
Amikor hidegfront érkezik, a következő jelenségek fordulhatnak elő:
Érrendszer és vérnyomás: a hideg hatására az erek összehúzódnak, ami növeli a vérnyomást. Sokan ilyenkor fejfájást, szédülést vagy akár migrént tapasztalhatnak.
Ízületi fájdalmak: a hőmérséklet csökkenése és a páratartalom változása érzékenyíti a porcokat és az ízületeket, így a reumások és az idősebbek gyakrabban panaszkodnak mozgásszervi fájdalmakra.
Immunrendszer és megfázás: a hidegfrontok fokozzák a légutak érzékenységét, így nő a megfázás és az influenza kockázata.
Hangulatváltozások: a rövidebb nappalok és a front miatti légköri változások levertséget, fáradtságot okozhatnak - néha még enyhe depressziós tünetekkel is társulva.
Érdemes tudni, hogy nem mindenki reagál ugyanúgy: egyes embereknél a hidegfront csak enyhe levertséget okoz, másoknál erősebb fejfájást vagy ízületi fájdalmat is kiválthat.
Hogyan készüljünk fel a hidegfrontokra?
A szervezet hidegfrontokra adott reakciói csökkenthetők egyszerű, mindennapi praktikákkal:
Öltözködjünk rétegesen: még otthon is érdemes a hideg napokon több réteget viselni, hogy a test hőmérséklete stabil maradjon.
Mozogjunk rendszeresen: a könnyű torna, séta vagy nyújtás javítja a keringést, csökkenti a front okozta ízületi merevséget és a fejfájást.
Folyadékpótlás: a hidegben hajlamosak vagyunk kevesebbet inni, pedig a hidratáltság segíti az érrendszer és az immunrendszer működését.
Tartsuk szem előtt a táplálkozást: a vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag étrend erősíti a szervezet ellenálló képességét.
Stresszkezelés: a légzőgyakorlatok, a rövid meditáció vagy a meleg fürdő segíthet csökkenteni a front miatti feszültséget.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A hidegfront okozta panaszok többsége enyhe és átmeneti, de bizonyos esetekben érdemes orvoshoz fordulni:
Ha a vérnyomás hirtelen vagy tartósan magas, különösen idősebbeknél.
Ha erős fejfájás vagy migrén jelentkezik, amit otthoni praktikákkal nem lehet csillapítani.
Ha légzési nehézség, szívritmuszavar vagy egyéb szokatlan tünetek jelentkeznek.
A PatikaPlus Gyógyszertárakban beszerezhető fájdalom- és lázcsillapítók, vérnyomásmérők és vitaminok segíthetnek a front miatti kellemetlenségek enyhítésében, de a súlyosabb esetekben mindig a háziorvos az irányadó!
A hidegfrontok és más időjárási frontok jelentős hatással lehetnek a szervezetünkre: fejfájás, ízületi fájdalmak, levertség vagy akár vérnyomás-ingadozás is előfordulhat. Tudatos életmóddal — megfelelő öltözködéssel, hidratáltsággal, vitaminpótlással és rendszeres mozgással — azonban sok kellemetlenség elkerülhető.
Fontos, hogy figyeljünk testünk jelzéseire és ne hagyjuk figyelmen kívül a krónikus betegségeket vagy a súlyosabb tüneteket. Így a hideg téli napok is egészségesen és energikusan telhetnek - a frontok okozta kellemetlenségek minimalizálásával.
(PatikaPlus / Temesvári )
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
