Gyógynövénynek nevezünk minden olyan növényt, melynek egyes részeit –a bennük megtalálható természetes hatóanyagok miatt- az emberek gyógyászati célokra használták vagy használják a mai napig. Szűkebb értelemben csak azon növényeket soroljuk a gyógynövények közé, melyeknek felhasználását valamely hivatalos forrás elismeri és engedélyezi.
Az ókori kultúrák közül ismereteink szerint először a rómaiak termesztettek gyógyászati célra szánt növényeket, ugyanakkor az Egyiptomban keletkezett Ebers-papirusz is több 100 gyógymódot sorakoztat fel. Kínában a források szerint még komoly műtéti beavatkozásokat is végre tudtak hajtani borral kevert gyógynövénykivonatot használva altatóként és izomrelaxánsként.
Hazánkban a Gyógynövénykísérleti Állomás a XX.század első felében kezdte meg működését, a vadontermő fajok termesztését és gyűjtését napjainkban pedig a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi.
A különféle gyógynövények különböző hatóanyagok révén fejtik ki jótékony hatásukat; vannak, melyek illóolajokat tartalmaznak, mások szénhidrátok (bodza, hársfavirág) vagy vitaminok (csipkebogyó, gabonamagvak) révén hatnak. Egyeseknek a gyökerét vagy levelét, másoknak a virágját vagy termését gyűjtjük és használjuk fel.
Felhasználásuk szerteágazó (élelmiszeripar, kozmetikai ipar, bőripar, stb.), azonban néhány faj hatóanyagát közvetlenül a gyógyszeripar hasznosítja: nyugtató, fájdalomcsillapító, vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, stb. hatással rendelkező gyógyszerek készülnek belőlük.
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
