Mit tehetünk a vállfájdalom elkerüléséért?
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
2025. 12. 18.
A modern életmód egyik leggyakoribb velejárója a deréktáji fájdalom. Nem véletlen, hogy a háziorvoshoz forduló betegek közül minden második-harmadik ember ilyen panaszt említ. Az ülőmunka, a mozgáshiány, a rossz testtartás és a stressz mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gerinc alsó szakasza fokozott terhelésnek legyen kitéve.
A derékfájás szinte mindenkit érinthet élete során, sőt sokaknál már fiatal felnőttkorban is tapasztalhatóak az első jelek. A fájdalom lehet hirtelen, villámcsapásszerű vagy fokozatosan erősödő – gyakran egy rossz mozdulat, nehéz emelés vagy tartós ülés váltja ki.
A jellegzetes tünetek között szerepel a merev, mozgásra fokozódó fájdalom, a beszűkült mozgástartomány, valamint az izomgörcsök, melyek miatt a beteg ösztönösen „kímélő” testtartást vesz fel. A panaszok pihenésre általában enyhülnek. Fontos különbség, hogy míg a klasszikus lumbágó csak a derékra korlátozódik, addig az isiász (lumboischialgia) a fájdalmat a láb felé is kisugároztathatja.
Miért fájhat a derék?
A derékfájdalom mögött legtöbbször a gerincet és környező lágyrészeket érintő elváltozások állnak. Az évek során a csigolyák közti porckorongok és kisízületek kopnak, a szövetek veszítenek rugalmasságukból, ami testtartásváltozáshoz és a gerinc túlterheléséhez vezethet.
Egy hirtelen, rossz mozdulat akár gyulladást vagy izomsérülést is okozhat. A tartós panaszok gyakran a mozgáshiány és az egyoldalú terhelés következményei. Felmérések szerint a felnőttek 80%-a legalább egyszer tapasztal életében derékfájdalmat – nem ritkán már a húszas éveikben.
Kiket veszélyeztet leginkább?
A hajlamosító tényezők között szerepel:
a mozgásszegény életvitel,
a hanyag testtartás,
a túlsúly vagy éppen a nagyon vékony testalkat,
a nehéz fizikai munka, illetve az ülőmunka,
a terhesség, valamint
a genetikai hajlam.
A gyenge hát- és hasizmok nem tudják megfelelően stabilizálni a gerincet, így minden terhelés fokozott nyomást gyakorol az ágyéki szakaszra.
A fájdalom különböző eredetű lehet
A derékfájás nem mindig mozgásszervi eredetű, bár ez a leggyakoribb. Számos más ok is kiválthatja:
Izomeredetű fájdalom: túlterhelés vagy izomgörcs következtében alakul ki. A fájdalom lokalizálódhat a deréknál, de idegérintettség esetén akár a lábba is lesugározhat.
Ízületi elváltozások: a porcfelszín kopása, gyulladása miatt mozgásra fokozódó fájdalom jelentkezik.
Porckorongsérv: a csigolyák közti porckorong kitüremkedik és nyomást gyakorol az idegekre – ilyenkor a fájdalom mellett zsibbadás, gyengeség, súlyos esetben bénulás is előfordulhat.
Csontritkulás: a csontok tömegének csökkenése miatt fájdalom, akár spontán törés is felléphet.
Gerinccsatorna-szűkület: a csontos tér beszűkül - nyomást gyakorolva az idegekre.
Gyulladásos vagy deformitással járó betegségek: például csigolyaízületi gyulladás, gerincferdülés vagy lúdtalp is kiválthat deréktáji panaszokat.
Nem mozgásszervi okok: vesekő, húgyúti fertőzés, nőgyógyászati problémák, bélrendszeri betegségek, sőt a stressz vagy depresszió is állhat a háttérben.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a fájdalom néhány nap alatt nem enyhül vagy mozgáskorlátozottság, zsibbadás, lábgyengeség, vizelet- vagy székletürítési nehézség jelentkezik, azonnali orvosi vizsgálat szükséges!
A tartósan fennálló derékfájdalom alapos kivizsgálást igényel: az orvos először részletesen kikérdezi a beteget a tünetekről, majd fizikális és szükség esetén képalkotó vizsgálatokat (röntgen, CT, MR) is elrendel. Gyakran laborvizsgálat is segít kizárni gyulladásos vagy anyagcsere-eredetű betegségeket.
Hogyan kezelhető a derékfájás?
A legtöbb esetben a panaszok néhány napon belül enyhülnek, különösen, ha pihentetjük a derekat és kerüljük a megterhelést. Ugyanakkor a megfelelő kezelés gyorsítja a gyógyulást és csökkenti a kiújulás esélyét.
Gyógyszeres terápia:
A fájdalomcsillapítók és nem szteroid gyulladáscsökkentők segíthetnek a heves panaszok enyhítésében. Szükség esetén izomlazítók, helyi gyulladáscsökkentő kenőcsök, illetve injekciós kezelések is alkalmazhatók. Csontritkulás esetén kalcium- és D-vitamin-pótlás is javasolt.
Fizioterápia és mozgásterápia:
A gyógytorna, az úszás, a stretching, az elektroterápia vagy a kineziotape mind hatékonyan csökkenthetik a fájdalmat és javíthatják a tartást. A cél a mozgékonyság visszanyerése és az izmok megerősítése.
Manuálterápia és gyógytorna:
A szakszerű manuálterápia és a célzott gyógytorna segíti a gerinc helyes beállítását és az izomegyensúly visszaállítását. A terapeuta megtanítja a helyes testtartást, a mindennapi mozdulatok kímélő kivitelezését, így megelőzhető a fájdalom kiújulása.
Életmódbeli változtatások:
A rendszeres testmozgás, a gerinckímélő munkahelyi beállítások, az egészséges testsúly fenntartása és a helyes alváshelyzet mind segítenek abban, hogy a derékfájás ne váljon krónikussá.
Hogyan előzhetjük meg?
A legjobb „gyógymód” a megelőzés. A gerincet támogató izmok rendszeres edzése, az ergonómikus ülés, az állás közbeni egyenletes testsúlyelosztás, valamint a gyakori testhelyzet-váltás mind kulcsfontosságú.
Már napi fél óra könnyed mozgás – például séta vagy úszás – is segíthet a gerinc rugalmasságának és stabilitásának megőrzésében.
A derékfájás a modern kor népbetegsége, melyet legtöbbször életmódbeli tényezők váltanak ki. A megfelelő mozgás, a helyes testtartás, valamint a célzott kezelés mellett a legtöbb esetben jól kezelhető és visszaszorítható.
(PatikaPlus/Temesvári)
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
Sok nő számára a menstruációt megelőző napok nem csupán testi, hanem lelki próbatételt is jelentenek.
A bárányhimlő (varicella) az egyik legismertebb fertőző betegség, ami leggyakrabban gyermekkorban fordul elő.
