Mielőtt azonban rátérnénk sokoldalúságának ismertetésére, menjünk vissza néhány évszázadot az időben! Az időpontot tegyük az 1600-as évekre, a helyszín pedig legyen Anglia. Az ipari forradalom alatt, amikor a nagyvárosok kialakultak, az embereket kevés nap érte. Ekkor figyelték meg a gyermekeken a csontlágyulásnak nevezett jelenséget. Ennek oka a csontok alacsony ásványianyag-tartalma, ami a csontok deformitásával jár. A csontlágyulásos betegnél elsősorban a végtagoknál, de a test más részein is megfigyelhetők torzulások.
„Az orvosi szakirodalom gyermekek esetében rachitis diagnózissal tartja nyilván a betegséget, de felnőtt korban is kialakulhat csontképzési zavar, csontlágyulás. Ilyenkor a diagnózis osteomalacia.” – tudtam meg Dr. Kovács Lászlótól, aki kifejtette, hogy annak idején az angliai nagy esetszám miatt angolkórnak neveztek el ezt a jelenséget.
Bizonyítékok vannak viszont arra is, hogy már ötvenezer évvel ezelőtt, a neandervölgyi emberek esetében is előfordultak hasonló csontelváltozások. Az angolkór valódi okának megfejtése és a D vitamin hiányával való összekapcsolása - valamint annak felismerése, hogy a bőrben napfény hatására keletkezik - viszont már a legújabb kor, a XX. század felfedezése volt.
„Ma az általános vélemény az, hogy nyáron napi maximum 30 perc napozás fürdőruhában - kényesebb bőrűeknek csak 10-15 perc, és lehetőleg az se a déli órákban történjen - akár 15-20 ezer NE D vitamin termelését eredményezheti a bőrben az UV sugárzás hatására.” – mondta az orvos – „Ennyi idő alatt még nem égünk le és nem kapunk bőrrákot. Éppen ezért ne használjunk napvédő faktort, mert az lehetetlenné tesz a D vitamin termelődését! Ha valaki rendszeresen napozik a nyári hónapokban, akkor a többlet elraktározódik, és az illető télen is "megél belőle" egy ideig. Azonban a raktárak egy idő után kimerülnek és az alacsonyan beeső és amúgy is kevés téli napfény hatása a D vitamin termelés szempontjából elenyésző. Ugyanígy minimális az a mennyiség, amit a táplálékkal be tudunk vinni. Ezért kell táplálékkiegészítők formájában - zsírban oldódó vitaminról lévén szó, olajjal-zsírral – bevenni a szükséges D vitamint.”
Felnőttek részére általában napi 2000 NE D3 vitamin szedését javasolják a doktorok, maximális dózisként pedig a 4000 NE-et jelölik meg. Figyelembe véve, hogy az életkorral csökken a képzése, a közép- és idősebb korosztály nyugodtan szedheti a maximális adagot. Dr. Kovács László hozzátette, hogy
a valódi, tüneteket is okozó túladagolást csak a fenti dózis többszörösének hosszú hónapokon át történő szedésével idézhetünk elő.
Túlkínálat esetén ugyanis a D3 vitaminból aktív hormont előállító enzimet egy másik hormon gátolja, illetve átalakítja a már aktív hormont egy vízoldékony produktummá, amely a vesén keresztül kiválasztódik. Ezért mondhatjuk, hogy - szemben más zsírban oldódó vitaminokkal - a D vitamint nehéz túladagolni.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/11/28/ezert-letfontossagu-a-d-vitamin/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
