A bulgur rostban gazdag durumbúza töret, amelyet még a teljes érés előtt betakarítanak, egy kevés ideig előfőzik vagy gőzölik, végül a napon szárítják, ahol a teljes érés befejeződik.
Magas rostanyagtartalma mellett, számottevő vasat és B vitaminokat és E-vitamint tartalmaz, ezért fontos eleme a változatos, de egészséges táplálkozásnak. Ásványi anyag tartalma magasabb a rizsnél és a kuszkusznál is.
Glikémiás indexe 46, míg a sima rizsé 70-90 közötti tartományba esik. Ez a glikémiás index alacsonynak mondható, így a diétás étrend kíváló alapanya.
Kétféle méretben kapható: a fél-egész búzaszemekből álló és az egészen apróra tört bulgur, ami a búzadarához hasonlít.
A bulgur egy változatosan és nagyon egyszerűen elkészíthető gabonaféle, emellett különleges finom ízű is. Főzhető és forrázható is. Mindig kétszeres mennyiségű vízzel készítjük, akár forró akár hideg vízzel látunk hozzá. Ha forrázzuk akkor 2-3 percig főzzük és 10 percig lefedjük, amíg a teljes vízmennyiséget magába szívja. Amennyiben hideg vízzel látunk hozzá az elkészítéséhez, úgy 10 perc főzést 10 perc pihentetés követ. Nagy előnye a rizzsel szemben, hogy a szemek soha nem tapadnak össze, így a konyhában kevésbé jártasak is bátran próbálkozhatnak az elkészítésével.
Felhasználása:
- köretnek
- levesbetétnek
- salátához
- rakott ételekhez
SNIDLINGES BULGUR RECEPT
Hozzávalók 2 adaghoz:
- 200 g nagyobb szemű bulgur
- 400 g forró víz, vagy alaplé (kétszeres mennyiségű folyadék)
- só
- tört bors
- ¼ citrom leve
- snidling
A bulgurt leöntjük a forró folyadékkal, majd egy fóliával lezárjuk, és hagyjuk 20 percet pihenni.
Majd sózzuk, borsozzuk, hozzáadunk aprított snidlinget, és kevés citromlevet.
Jó étvágyat!
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
