Tünetek csak az allergénnel való ismételt találkozás alkalmával alakulnak ki, mivel az immunrendszernek előbb érzékenyednie kell az allergén iránt. Ebből az is következik, hogy allergiás reakciót válthatnak ki olyan anyagok is, amelyekkel az ember már néhány alkalommal találkozott, és akkor semmi problémát nem okoztak.
Az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett az allergiás megbetegedések száma, amit leginkább a javuló higiéniával tudunk magyarázni. Az immunrendszer érése az első életévben zajlik. A gyerekbetegségek csökkenése miatt a fertőzések elleni immunválasz nem erősödik meg olyan mértékben, így az allergiás típusú immunválasz kerülhet túlsúlyba.
Az allergia kezelésére számos gyógyszerünk van. A szénanátha és szemtüneteinek kezelésére használt, vény nélkül is elérhető antihisztaminok hatékonyan csökkentik az enyhe-középsúlyos tüneteket. A ma használt, úgynevezett második generációs szerek nagyon biztonságosak, mellékhatást alig okoznak. Legfeljebb enyhe álmosító hatással kell egyes szerek esetében számolni. Ilyenkor célszerű másik antihisztamint kipróbálni, mert az álmosító hatás tekintetében az egyes szerek különböznek.
Súlyosabb tünetek esetén, különösen ha az orrdugulás is jelentős, vagy asztmatikus rohamok is kialakulnak, kortikoszteroid orrspray-k vagy inhalátorok használhatók. Megfelelő alkalmazás mellett ezek a helyi készítmények szintén biztonságosak, használatuktól nem kell félni.
Súlyos akut allergiás reakció kezelésére az adrenalininjekció használatos, mely mind a keringést, mind a légzést támogatja az orvosi segítség érkezéséig. Ilyen súlyos allergiában szenvedő betegek esetén öninjekciózó készletet rendelhet a kezelőorvos.
A közhiedelemmel ellentétben a kalcium nem rendelkezik allergia elleni hatással. Aki allergiára gyanakszik, forduljon segítségért gyógyszerészéhez vagy súlyosabb esetben kezelőorvosához, akik a hatékony és biztonságos gyógyszert ki tudják választani.
Forrás: Tábi Tamás PhD / egyetemi adjunktus, Patika Magazin
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
