Január közepén, amikor a hideg és a sötét hónapok uralják a napjainkat, sokan tüsszentéssel, orrfolyással vagy torokfájással szembesülnek. Ilyenkor a legtöbben azonnal azt gondolják: „Megfáztam.” Pedig a téli hónapokban hasonló tüneteket okozhatnak bizonyos allergiák is, például a poratka vagy a penész. A kérdés ilyenkor az, hogyan különböztessük meg a klasszikus, vírusos megfázást a téli allergiától és mikor érdemes szakemberhez vagy patikához fordulni.
A megfázás általában hirtelen kezdődik. Egy reggel még jól érezzük magunkat, délután viszont már tüsszögünk, folyik az orrunk, és a torok is fáj. Gyakran enyhe láz és fáradtság társul hozzá, a kellemetlen tünetek pedig általában egy-két hét alatt elmúlnak.
Ezzel szemben a téli allergia lassabban jelentkezik és sokkal tartósabb: akár hetekig vagy hónapokig is megmaradhat a tüsszögés, az állandó orrdugulás és a viszkető szem. A legtöbb esetben láz nem kíséri és a közérzetünk is alapvetően jó marad, bár a tünetek folyamatosan kellemetlenek lehetnek.
Az orrfolyás jellege is árulkodó: míg megfázás esetén a kezdetben tiszta, vízszerű váladék idővel sűrűvé, sárgás-zöldessé válhat, az allergia során az orrfolyás jellemzően mindig tiszta és vizes marad, ráadásul gyakran egyszerre mindkét orrlyukat érinti.
Az allergia jele lehet a viszkető szem, a könnyezés és a torokirritáció is, különösen, ha a tünetek bizonyos helyekhez kötődnek, például a hálószobához, a szőnyegekhez vagy a párásító közeléhez. Ezzel szemben a megfázásnál a panaszok kevésbé helyhez kötöttek, inkább általános levertséget és enyhe köhögést okoznak.
Otthon is tehetünk néhány dolgot a kellemetlenségek csökkentésére. Megfázás esetén fontos a pihenés, a bőséges folyadékbevitel, a meleg teák fogyasztása, illetve a párásítás a száraz levegő ellen. Láz- és fájdalomcsillapító, orrcsepp vagy torokfertőtlenítő szirup segítségével a tünetek gyorsan enyhíthetők.
Allergia esetén viszont a legfontosabb a kiváltó okok kerülése: a gyakori takarítás, a szőnyegek és a párnák mosása, a porcsökkentés és a megfelelő légszűrés mind segíthetnek. Az orröblítés sóoldattal, a szemcsepp vagy az antihisztamin csökkenti a panaszokat. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, érdemes allergológushoz fordulni.
Fontos tudni, hogy nem mindig egyszerű megkülönböztetni a két problémát és januárban, a téli fertőzések csúcsidőszakában különösen gyakori, hogy a tünetek átfedik egymást. Mindig figyeljünk a tünetek jellegére: mikor jelentkeznek, mennyi ideig tartanak és milyen kísérőtünetek társulnak hozzájuk. Az otthoni praktikákkal sok panasz enyhíthető, de a tartós vagy súlyos tünetek esetén mindig kérjünk szakember segítséget, hogy a megfelelő kezelést kapjuk. Így a hideg, sötét téli hónapokban is egészségesen és komfortosan élhetünk, anélkül, hogy a kellemetlen tünetek megkeserítenék mindennapjainkat.
(PatikaPlus / Temesvári)
Télen sokan tapasztalnak „felfázásnak” nevezett panaszokat, például gyakori vizelési ingert, csípő érzést, alhasi diszkomfortot. Fontos tudni, hogy a köznyelvi „felfázás” valójában legtöbbször húgyúti irritációt vagy húgyúti fertőzést (hólyaghurutot/cisztitiszt) jelent.
Az ajakherpesz – más néven „lázhólyag” – egy nagyon gyakori, visszatérő, vírusos bőrelváltozás az ajkakon vagy azok környékén. Legtöbbször a herpes simplex vírus 1-es típusa (HSV-1) okozza, amely a szervezetben „lappangva” megmarad, és bizonyos helyzetekben újra aktiválódhat.
Az allergiaszezon sokaknál már a „klasszikus” tavaszi időszak előtt elindul: enyhébb telek, szeles napok, korai virágzás és a beltéri allergének (poratka, penész) felerősödése miatt előfordulhat, hogy már tél végén vagy kora tavasszal jelentkeznek a tünetek. A jó hír: ha időben felismeri a jeleket, és jól időzíti a kezelést, a panaszok gyakran jelentősen enyhíthetők, és a szezon kevésbé „húzós”.
