Az alábbi javaslatok betartását azoknak is érdemes megfontolni, akik úgy érzik, hogy a megfelelő kezeléssel, gyógyszerekkel felszerelkezve, felkészülten várják az allergén növény virágzásának idejét. Bizonyos praktikák valóban sokat segíthetnek a tünetek csökkentésében – mondja dr. Potecz Györgyi, a Budai Allergiaközpont orvosa. A legfontosabb, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a beteg szervezetét érő allergénterhelést. Ebben sokat segíthet, ha száraz, meleg, vagy szeles időben nem tervez szabadtéri programokat, mert a pollenterhelés ilyenkor a legmagasabb. Javasolt folyamatosan követni az aktuális pollenjelentést és annak megfelelően tervezni a szabadidős tevékenységeket.
A tüneteket okozó pollenek napközben a ruhán, cipőn is megtapadnak, így a lakásba jutva nem meglepő, ha csukott ablakok mellett is jelentkeznek a tünetek. Allergiások számára javasolt hazaérkezés után átöltözni, a ruhákat lecserélni, a cipőket nedves ruhával áttörölni. A ruhákat, ágyneműt gyakrabban szükséges lecserélni. Az is fontos, hogy mosás után ne a szabadban teregessünk, mert a nedves ruhák szintén pollenfogóként működnek majd, és száradás után tetemes mennyiségű allergént juttathatunk velük a lakásba.
A pollenek számára nemcsak a ruháink, vagy a cipőnk biztosít alkalmas környezetet, de a hajunk és a bőrünk is remek felület arra, hogy rajtuk megtapadva folyamatos tüsszögésre kényszerítsenek. Pollenszezonban érdemes minden este, vagy délután alaposan lezuhanyozni és naponta hajat mosni. Ezzel megelőzhetjük azt is, hogy a hajunkra tapadt polleneket az éjszaka folyamán belélegezzük.
A nyári melegben azt is érdemes megfontolni, hogy milyen időpontban nyitunk ablakot a lakásban. „Szellőztetni késő estétől hajnalig, valamint eső alatt és utána célszerű. A pollenszórást és a pollenek távolba jutását leginkább a szél sebessége befolyásolja, ezért szeles időben ne szellőztessünk és lehetőleg tartósan ne legyünk ilyenkor a szabadban”-tanácsolja dr. Potecz Györgyi.
A pollenek a bőr, a haj és a ruházat mellett a szemben is könnyen megtapadnak, nem ritka, hogy így okoznak tüneteket, például vörös szemek, vagy allergiás kötőhártya-gyulladás formájában. A szabadban tartózkodás során ezért mindig viseljünk napszemüveget, ez segíthet csökkenteni a szembe jutó pollenek számát. Fűnyírás, vagy sportolás (futás, biciklizés) közben pedig patikából beszerezhető pollenszűrős szájmaszk segíthet elkerülni a pollenek belélegzését.
(Forrás: Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
