Barion Pixel
  

Változatos étkezéssel az egészségért



 

Olajok, zsírok

 

Évtizedeken keresztül a telített zsírsavakban gazdag, koleszterint tartalmazó zsírokat kiáltották ki egészségtelen ételnek, pedig az állati eredetű zsírok, az Omega-3  és Omega-6 források jótékony hatással vannak a szervezetünkre. A háztartásokban elterjedt napraforgó és olívaolaj mellett ma már sokféle ízesítés és összetevő között válogathatunk az üzletek és a webshopok kínálatban.

 

  • Feketecsalán (perilla) olaj: Hidegen sajtolt, az ázsiai konyhákban jobbára ezt használják főzésre. Immunerősítő hatása mellett gyulladásos megbetegedések esetében is ajánlják, főképp magas omega-3 zsírsav tartalma miatt.
  • Olajessimo: Esszenciális telített zsírsavakban gazdag, kiemelkedően magas olajsav tartalommal rendelkezik. Főzésre, sütésre is alkalmas (maximum 170 celsius fokig hevítve), de salátákhoz, öntetekhez is kiválóan alkalmas.
  • Sáfrányos szeklicemag olaj: Ételbe keverve jótékony hatása van az emésztőrendszerre, a vizelet és kiválasztó szervek erősítésére, de a szív- és keringési rendszerek  működését is segíti.
  • Kendermag olaj: A gyógyszeripar is használja, de az egészséges táplálkozásban is fontos szerepet tölt be. Főképp bőrbetegségek (kiütések, viszketegség stb.) kezelésére, ápolására ajánlott, de a benne levő nagy mennyiségű niacin (B3 vitamin) értágító hatású és fokozza a koleszterin kiválasztását.
  • Kókusz zsír és olaj: Felsorolni is nehéz jótékony hatását, de antibakteriális és emésztést segítő tulajdonságait érdemes kiemelni.  Fogyasztása serkenti az anyagcserét, javítja a pajzsmirigy működését. A kókuszolaj 92 százalékban telítetlen zsírsavakból áll, és egyéb növényi olajokkal szemben többször is – szűrés után – felhasználható. Sütés, főzés alatt hőstabil, a legmagasabb a füstpontja a többi olajhoz mérten, tehát magas hőmérsékleten sem indulnak el a káros oxidációs folyamatok.

 

Lisztek helyett

 

Sokan még mindig a fehérlisztet használják főzéshez, sütéshez, pedig régóta bizonyított tény, hogy nincs jó hatással a szervezetre, egyebek mellett elhízást okozhat. A finomított liszt fehérjét és szénhidrátot tartalmaz, de nincs benne a gabonaszem héja és a csírakezdemény, pedig ezek rostban gazdagok és fontosak az emésztés folyamatához és a zsír koleszterinszintjének csökkentéséhez. A legkedveltebb alapanyagok közé tartozik a teljes kiőrlésű és a graham liszt, népszerűségüket  magas rosttartalmuk garantálja. 

 

  • Lenmagliszt: Magas rost, fehérje, vitamin és ásványi anyag forrás. Felhasználása sok féle, elősegíti a belek tisztítását, akár székrekedést is kezelhetünk vele. 
  • Tökmagliszt: Ásványi anyagok (főképp vas) és E-vitamin található benne. Leginkább sós ételek készítéséhez javasolt, kenyér alapanyagként, különféle péksütemények elkészítéséhez, de ételek sűrítésére is kiváló.
  • Gesztenyeliszt: Kevesebb szénhidrátot tartalmaz, mint a búzaliszt, alacsony a zsír- és kalóriatartalma, ezért fogyókúrázóknak is ajánlott. Rostban gazdag, de aki allergiás a diófélékre, az ne fogyassza. Teljes mértékben helyettesítheti a fehér lisztet, de keverhető is, főképp kenyerek és péksütemények sütéséhez kiváló.
  • Szezámmagliszt: Gazdag ásványi anyagokban, magas a kalcium tartalma. Tejfehérje allergiás, illetve laktózintoleranciás betegek is fogyathatják.  Használhatjuk panírozáshoz, készíthetünk belőle  pizzatésztát, kenyeret, de keverhetjük más liszttel is.
  • Zabpehelyliszt: Ásványi anyagokban, vitaminokban (B1, B5, B6, E) és rostban gazdag, tartalmaz keményítőt és fehérjét is. Zsíradék tartalma (telített és telítetlen zsírsavak) magasabb, mint bármely gabonáé, könnyen emészthető és hamar felszívódik. Nyolc esszenciális aminosavat tartalmaz, savlekötő és vérszegénységre gyakorolt jótékony hatása ismert. Nem csak müzli alkotóelemeként használhatjuk, de sütésre és főzésre is alkalmas. 

 

Tejpótlók

 

Gyermekkorunk óta azt halljuk, hogy a tej fontos az egészségmegőrzésében, hiszen sok féle vitamint (B2, B12, B6) és ásványi anyagot (főképp kalcium, foszfor, szelén) tartalmaz. Ma már megoszlanak a vélemények, hogy valóban fontos-e az emberi szervezet számára, hiszen például Magyarországon minden negyedik embert érint a tejallergia és a tejcukor érzékenység. Mindenféleképpen érdemes tartózkodni a tejtermékek túlzott fogyasztásától.  Azoknak, akik nem fogyasztanak állati eredetű tejtermékeket, ajánlunk kiváló alternatív megoldásokat.

A szója több ezer éve fontos alapanyaga a keleti étkezési kultúrának, magas fehérje és zsírtalma miatt. A szójatejnek hasonló az összetétele, mint a tehéntejnek, sokféle alkalmazása ismert, tej, joghurt, tejszín formájában is felhasználható. Glutémentes és lisztérzékenyek is fogyaszthatják,  de létezik a szójaallergia, ezért 1 év alatti gyermekeknek nem javasolt a fogyasztása.

A rizsből készült ital külalakjában hasonlít a tejhez, ezért nevezik sokszor rizstejnek. Többféle ízesítéssel kaphatók, a natúr változat glutén-, laktóz-  és  tejfehérjementes. Tejes italok készítéséhez (turmix, kakaó)  kiváló, de főzhetünk is vele, például rizskochot, tejberizst.

A kókusztej sűrűbb, mint a megszokott tej, ez magas olajtartalmának köszönhető, bár kapható sovány változatban is. Sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, ezért nem csak bensőleg, de külsőleg is használják haj- és bőrápolásra.

A mandulafa Ázsiából származó növény, az olajos magok közül a legismertebb, magas rost- és zsírtartalma van, gazdag E- és B-vitaminban, káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz. A belőle készült mandulaital (állaga miatt helytelenül sokan mandulatejnek hívják) laktóz és tejfehérjementes. Az állati eredetű tejtermékek hamarabb romlanak, a mandulabélből készült ital tovább eltartható. Hasmenés, székrekedés megelőzésére, kezelésére készített változatban is kapható. 

 

 

(Forrás: Galenus)


Tetszett a cikk?
 

2021. augusztus 30.

Hasonló cikkek

Téli vitaminpótlás gyerekeknek: Hogyan erősítsük meg az immunrendszerüket?

A téli hónapok beköszöntével a gyermekek immunrendszere különösen nagy kihívásokkal szembesül. A hideg idő, a zárt helyiségekben való hosszas tartózkodás és az ilyenkor gyakoribb légúti fertőzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek könnyebben megbetegedjenek. Ebben az időszakban rendkívül fontos a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitel, amely segít az immunrendszer erősítésében és a szervezet ellenálló képességének növelésében. Az alábbiakban bemutatjuk, mely vitaminok és tápanyagok szükségesek a gyermekek immunrendszerének támogatásához, és adunk néhány tippet is a szülőknek, hogy hogyan biztosíthatják mindezt.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 12. 30.

Fáradtság és kimerültség az őszi hónapokban: Mi állhat a háttérben, és hogyan küzdjünk ellene?

Ahogy beköszönt az ősz, sokan érezzük magunkat egyre fáradtabbnak és lelassultabbnak, mintha testünk az évszak változásához igazodna. Az őszi fáradtság valódi jelenség, amit számos tényező befolyásolhat, mint például a napfényhiány, a vitaminhiány vagy az alvási nehézségek. A következő cikkben megvizsgáljuk, mi állhat a szezonális kimerültség hátterében, és bemutatunk néhány hasznos tippet, amelyekkel visszanyerhetjük energiánkat.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 12. 30.

Tippek a téli vitaminok pótlására: Mely vitaminok a legfontosabbak ilyenkor?

A hideg téli hónapokban szervezetünk többféle kihívással néz szembe: a kevesebb napfény, a hűvös időjárás és a zárt terekben való tartózkodás miatt csökkenhet az energiaszintünk, valamint megnőhet a megfázás és az influenza kockázata is. Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy megfelelő mennyiségű vitamint biztosítsunk a szervezetünk számára, hogy támogassuk immunrendszerünket és megőrizzük jó közérzetünket. Cikkünkben bemutatjuk, melyek a legfontosabb vitaminok a téli hónapokban, és hogyan pótolhatjuk őket.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2024. 12. 30.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!