Az esszenciális aminosavak csoportjába tartozó triptofán elősegíti a szerotonin (boldogsághormon) termelődését a szervezetben, így a rossz hangulat elűzőjeként is ismert. Természetes antidepresszáns, nyugtató, alvást elősegítő hatású.
Tartalmazzák a proteinben gazdag húsfélék, halak, tejtermékek, tojás…
Különböző vitaminokkal, ásványi anyagokkal társítva javasolt étrend-kiegészítőként alkalmazni. Például a természetes eredetű triptofán a tengervízből kivont magnéziummal és B6-vitaminnal együttesen hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez. 1 kapszula ajánlott belőle esténként, lefekvés előtt. Egy másik hasznos, a fizikai-szellemi erőnlétet egyensúlyban tartó kombináció pld. a sáfrány és triptofán alapú étrend-kiegészítő, ami szintén hat a szerotonin szintre. 1 tabletta bevétele javasolt ebéd előtt.
Ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak pozitív irányban befolyásolhatják hangulatunkat. Hozzájárulnak a kognitív funkciók, képességek kibontakoztatásához, a lelki egyensúly eléréséhez.
Bőven tartalmazzák – a dió, tofu, sötétzöld zöldségek mellett – a zsíros halak (lazac, hering, makréla, szardínia, tonhal, édesvízi halak), melyek D-vitaminban is gazdagok. A D-vitamin-hiány többek közt szintén magyarázhatja a fáradtságot és a hangulatromlást. Mivel a tenger melletti országokhoz képest hazánkban a halfogyasztás jelentősen kisebb mértékű, kiemelten fontos, hogy hetente legalább háromszor fogyasszunk halat – állítják a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek.
Az ilyen kapszulák halolajat tartalmaznak, melynek több mint 90%-át alkotják az ómega-3 zsírsavak. Továbbá társíthatják mézfűvel (citromfűvel), melatoninnal, magnéziummal, B6-vitaminnal. Ilyen étrend-kiegészítők összetevője lehet még lenmagolaj vagy borrágófű, melyek a megfelelő arányban tartalmazzák a legjobb telítetlen zsírsavakat.
A dopamin/szerotonin egyenúlyra alapozva a lítium a kedélyállapot szabályozójaként hat a szervezetre. Ez az oligo-elem akkor bizonyul kedvező hatásúnak (kis mennyiségben), ha ingerlékenynek, feszültnek, deprimáltnak érezzük magunkat, vagy akár rosszul viseljük az időeltolódást. Segíthet az alvászavarokon is.
Elsősorban ivóvizekből származik: ahol annak természetes lítium-koncetrációja viszonylag magasabb, pozitív hatást tapasztaltak az emberek hangulatára nézve (pld. csökkent a depresszió előfordulása)
Étrend-kiegészítő is készülhet belőle: 2 tabletta bevétele ajánlott naponta. Indokolt esetekben ez a szám 3-4-re is növelhető, szakemberrel történő konzultáció után.
Nem keverendő össze az orvosi lítiummal: elsősorban bipoláris zavarokra írják fel (ez olyan betegség, amikor egyfajta izgatottság depresszióval váltakozik, azaz érzelmi hullámzás áll fenn), és csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. Ezekben az esetekben 1 tabletta 250 mg lítiumot tartalmaz, míg az étrend-kiegészítő 1 mg-ot – tehát szembeszökő a különbség.
Az igaz, hogy az idegesség, ingerlékenység, átmeneti szorongás összefüggésbe hozható a magnéziumhiánnyal. Ami azonban komoly depresszió esetén a hangulatot számottevően nem befolyásolja. Ugyanakkor a magnézium stresszoldó hatásáról is ismert, több mint 300 enzimreakcióba működik közre, továbbá lazító hatású. Annak érdekében, hogy növeljük magnézium-tartalékainkat, bátran fogyaszthatunk olajos magvakat (dió, mandula, mogyoró), étcsokoládét, továbbá a száraz hüvelyesekből készült ételeket részesítsük előnyben. Bizonyos fajta ásványvizek is magas magnézium-tartalmúak. Fontos legalább1,5 liter víz fogyasztása naponta, ha deprimáltak vagyunk, mert a fáradtság, levertség összefügghet a dehitratáltsággal.
(Forrás: Galenus)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
