A múltkor már tisztáztuk, hogy a tévhitekkel ellentétben a kullancsok tökéletesen jól érzik magukat hideg időben, esőben, rekkenő hőségben, és viharos szélben is. Így a mostani időjárás sincs ellenükre, ahogyan szívesen költöznek az erdőkbe, vagy a játszóterek hintái, padjai mellé, hogy ott várják lesben állva áldozatukat.
Igen, amikor pár héttel ezelőtt az egyik nap 20 fokot tapasztaltunk Székesfehérváron, aztán rá két napra leesett a hó, akkor is boldogan léteztek a kullancsok, nem fagytak meg, nem aludtak téli álmot. Képesek áttelelni, és az enyhe idő kifejezetten örömükre szolgál.
Hazánkban a kullancsok aktivitásában bizonyos szezonalitás figyelhető meg. Legaktívabbak az áprilistól június végéig tartó időszakban, amit egy nyári nyugalmi időszak követ, majd augusztus második felétől októberig ismét fokozódik az aktivitásuk. Ettől függetlenül, egész évben előfordulhat kullancscsípés.
A kullancsok különféle kórokozókat hordozhatnak, amelyek csípéssel az emberi szervezetbe jutva betegségeket okozhatnak. A leggyakoribb a Lyme-kór, amely nagyon aljas, kezeletlenül évekig tartó lefolyású, számos tünettel járó fertőző betegség. A csípés helyén kialakuló, (kokárda alakú) bőrpír hívhatja fel rá a figyelmet. Antibiotikummal jól gyógyítható, azonban a betegség kezelésében jártas szakembernek kell eldöntenie azt, hogy melyik készítményt, mennyi ideig, mekkora dózisban szükséges szedni. A betegség megelőzésére egyelőre nincs oltás.
Dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyermekgyógyásztól megtudtam, hogy az agyvelőgyulladás ellen rendelkezésünkre áll megfelelő vakcina.
„Alapimmunizálásból és emlékeztető oltásokból álló sorozatot adunk a pácienseknek, előbbi - fő szabály szerint - két év alatt három részoltásból, utóbbi három-, majd ötévente egyszeri emlékeztető oltásokból áll.” – mondta az orvos – „Fontos, hogy a páciensnek figyelnie kell a soron következő oltások esedékességére.”
Az immunizáció bármikor elkezdhető, azonban a legjobb választás a tavaszi hónapok ideje. – Vagyis érdemes most, áprilisban felkeresni háziorvosunkat. Oltatni persze soha sincs későn, de ez az időszak a legoptimálisabb. Az oltóanyag orvosi receptre, gyógyszertárakban beszerezhető.
A vizsgálatok szerint hazánkban átlagosan minden ezredik kullancs hordozza az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó vírust. Ennél sokkal gyakoribb a Lyme-kórt okozó spirochaeta amely Európa-szerte megtalálható minden tizedik kullancsban.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/04/07/tudtad-hogy-aprilistol-a-legaktivabb-a-kullancs/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
