Aki allergiás, annak ajánlott figyelnie az allergén növény virágzási idejét. Ha tudjuk, hogy közeleg a „veszélyes” időszak, akkor felkészültnek kell lennünk, nem hanyagolhatjuk el a megfelelő gyógyszerek szedését, az előírt kezeléseket, és előre gondolunk kell az esetleges rohamokra is. (Egy tavalyi blogbejegyzésemben található egy táblázat, mely segítségével megtudhatjuk, hogy melyik hónapban milyen virágzásra kell számítanunk.)
Én például már tavasszal „rákészülök” a fuldoklásra: mindig van a táskámban, a párnám alatt, az autómban, sőt, az anyukámnál is (hátha ott maradok éjszakára) a megelőzést szolgáló, napi használatú inhalátorból egy-egy darab, valamint egy olyan pipa is, ami kimondottan roham esetére való.
A parlagfű a legagresszívebbnek mondható pollen, mely egészen október közepéig (az első éjszakai fagyokig) kínozza az allergiásokat orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, az asztmásokat pedig súlyos ingerköhögéssel és nehézlégzéssel sújtja. Az allergiáról és az asztmáról egy tavalyi cikkemben már bővebben írtam, ajánlom azok figyelmébe, akik még nem olvasták el.
Folyamatosan figyelni kell az időjárás-előrejelzést és a pollenjelentést is, és ahhoz igazítani a szabadidős programokat. A pollenterhelés a száraz, meleg vagy szeles időben a legmagasabb. Ilyenkor jó, ha nem tartózkodunk sokat a szabadban.
Persze, nyáron mindenki a természetbe vágyik, ezért kiemelem, hogy nem szobafogságról van szó, hanem racionalizálásról. Ha például külföldre szeretnénk menni nyaralni, időzítsük akkorra az utazást (ha tehetjük), amikor virágzik az a növény, amelyre allergiásak vagyunk. stb
A pollenek megtapadnak a ruházatunkon, ezért jól tesszük, ha hazatérve azonnal átöltözünk, és ruhaváltás után a cipőnket is alaposan lemossuk. Ha nem így tesszük, akkor még csukott ablak mellett is jelentkezni fognak a tünetek.
Az ágyneműt is gyakrabban mossuk ki ilyenkor, és lehetőség szerint ne a szabadban szárítsuk meg, mert szinte „pollenfogóként” működik a nedves ruha. – Természetesen ez nem mindig valósítható meg. Én például egy lakótelepi lakásban élek, és csak az erkélyen van hely kiteregetni mosás után. De, aki családi házban lakik, annak biztosan akad az egyik szobában vagy a fürdőben néhány négyzetméter a szárítónak.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/07/16/tanacsok-pollenallergiasoknak/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
