A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai és a Gyenesei Attila vezette bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésében megvalósult munka során közvetlenül egy magyar fertőzött beteg garatváladékának mintáját dolgozták fel nemzetközi protokoll alapján, majd határozták meg a vírus genetikai kódját. A teljes munkafolyamatot Kemenesi Gábor irányításával Urbán Péter, Tóth Gábor Endre és Herczeg Róbert végezték el.
Jakab Ferenc vezeti azt a miniszterelnök által korábban bejelentett akciócsoportot, amelynek célja a vírus jobb megismerése, fertőzési és terjedési mechanizmusának vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.
Őt idézve a közleményben azt írták: a genetikai kód meghatározása egyértelműen jelzi, hogy a szakmai összegfogások meghozhatják a várt sikert hazánkban is.
(Forrás: Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
