„A táplálkozásban például a "kiegyensúlyozott" jelzőt kulcsszóként szokták használni és egyúttal legfőbb tanácsként, javaslatként is szolgál. Ezzel egyetérthetünk, hozzátéve, hogy természetesen személyenként, ízlés szerint változhat az étrend, azaz a kiegyensúlyozottság nem mindenkinél ugyanazokat az ételeket jelenti.” – hangsúlyozta dr. Kovács László, amikor e témakőrről beszélgettünk – „A zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságának hangsúlyozása már szinte elcsépeltnek számít, mégis említsünk meg néhányat közülük: a bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, ribizli...) magas antioxidáns tartalmukkal gátolják a szabadgyökök keletkezését, káros, daganatkeltő hatását. A citrusfélék nemcsak C-vitamint, hanem szelént is tartalmaznak, mely a másik nyomelemmel, a cinkkel együtt nagyon előnyös a prosztata egészségéhez. A paradicsom likopintartalma szintén fontos antioxidáns.”
Az orvos kifejtette, hogy a zöldségek közül a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a kínai kel ugyancsak jó választás a férfiak esetében.
A prosztatára jó hatású növényi eredetű fitoösztrogének sok zöldségben és néhány gyümölcsben is megtalálhatók. Közismert például a tökmag, illetve a belőle hidegen sajtolt olaj jótékony hatása a prosztatára, többek között magas cink és E-vitamin tartalma miatt.
A diófélék cinket és szelént is tartalmaznak nagyobb mennyiségben. Az olajos magvak és még inkább a tonhal, a hering, a szardínia, egyes tengeri rákfélék magas telítetlen, főleg omega-3 zsírtartalma gyulladáscsökkentő, és mérsékli a rák kockázatát. (Meg kell említeni, hogy szelénben is gazdagok a tenger gyümölcsei!)
Ázsiában vagy akár Dél-Európában a prosztatamegbetegedések előfordulása jóval ritkább, mint az északabbra fekvő európai országokban, és ennek oka minden bizonnyal elsősorban az eltérő táplálkozási szokásokban keresendő.
A C-, D- és E-vitamin prosztatavédő (sőt, az egész testünk számára fontos ezeknek az anyagoknak a jelenléte), a táplálékkal azonban nem tudunk belőlük kellő mennyiséget bevinni a szervezetünkbe. Érdemes - főleg télen - táplálékkiegészítők formájában pótolni a hiányt. A D-vitaminból 4000 NE szedése télen indokolt - kiegészítve K2- és A-vitaminnal.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2021/01/03/prosztatagondok-hogyan-tamogathatod-felepulesedet-az-eletmododdal/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
