A nyári emlékek még elevenen élnek mindenkiben – s vannak, akik augusztus végére, szeptember elejére tervezik az éves nagy szabadság kivételét. A mediterrán éghajlat és a tengerpart szerelmeseinek közkedvelt utazási célja Spanyolország, Olaszország, Görögország, Törökország, Tunézia és Egyiptom.
Ezek az országok (viszonylag) elérhető áron kínálnak nyaralást és gazdag programcsomagokat a magyarok számára (is), és a turisták mindenhol találkozhatnak a mediterrán konyha egyik legfontosabb alapanyával, az olívaolajjal.
Az olívaolajat a bogyóból nyerik ki, mely az olajfán (Olea europaea) terem. Ez az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye: mintegy ötezer éve termesztik.
Egykoron pótolhatatlan táplálékul szolgált az ínséges időkben. Az olajfa bogyója a mai napig közkedvelt étel (főzve és sóban tartósítva egyaránt), gyógynövényként is tekinthetünk rá, az érett termésből kinyert olívaolajat pedig nemcsak főzéshez és halkonzerváláshoz lehet felhasználni, hanem a kozmetikai iparban is előszeretettel nyúlnak hozzá. Az ókori ember a világítási problémát is olívaolajjal oldotta meg, s jelentős szerepe volt az egyiptomi balzsamozási szertartásoknál is.
Az olajfák rendkívül hosszú életű, csonthéjas termésű növények. Igazi túlélők. Remekül bírják a szárazságot, és még ott is vígan elélnek, ahol egész nyáron nem esik az eső.
Az olajfa nem hal meg, ha letörnek az ágai, ha kivágják, ha tövig leég egy villámcsapás vagy egy tűzvész miatt. Gyökere felső részéből új és új hajtások fakadnak – jelezve, hogy mekkora erő és élet lakozik benne.
Jeruzsálemben, a Getsemáne-kert évezredes olajfáinak a törzse csupán egy üres héj, a gyökérből növő ágak nyújtják fel a lombot. Az olajfa törzse kkörülbelül hét-nyolcszáz évig él, majd a fa folyamatosan megújul az új sarjhajtásokkal. Ez a növény vén korában is átültethető. Cipruson például az építkezésekről rendszeresen elszállítják a több száz éves fákat (melyek „útban vannak”), hogy máshol új otthonra lelhessenek.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/08/31/olajfa-a-halhatatlansag-szimboluma/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
