Vírus vagy baktérium okozza?
Mindkettő előfordulhat, de általában gyakoribb a vírusos felsőlégúti fertőzések kapcsán fellépő hangszalag- és a vele együtt jelentkező gégegyulladás. Nátha után, a lecsorgó váladék miatt lefelé terjed a gyulladás, ritkábban, de előfordulhat egy alsólégúti fertőzés, elhúzódó köhögés kapcsán is.
A hangszalaggyulladás tünetei
– rekedtség
– hang elhalkulása
– hangképzésre való képtelenség
– nyelési problémák
– torokfájás.
Rekedtség ellen torokköszörülés?
A betegség gyakori tünete, amikor azt érezzük, hogy be vagyunk rekedve, megszólalnánk, de nem tudunk. Ilyenkor gyakran krákogással, torokköszörüléssel próbáljuk visszanyerni a hangunkat. Hosszútávon azonban ennek csak a hangunk látja kárát.
„Szerkezetéből adódóan, a hangszalagnak a széle a legfontosabb a tiszta hangképzés szempontjából. A krákogás nagyon erőteljes mechanikai inger a hangszalag szélnek, emiatt idővel meg fog vastagodni. Egy vastag húr egészen máshogy fog rezegni, mint egy vékony húr: hosszabb idő elteltével a hang fátyolosabbá, rekedtebbé válik, nem zár a hangszalagunk.”
Csendkúrával kezelhető
A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha csendben maradunk. Nagyon fontos a hangszalagokat kímélni. Ha muszáj beszélnünk, normál hangerővel tegyük, a suttogás ugyanis a hangszálakra plusz terhet ró , ez lassítja a gyógyulást. A tiszta beszédhang visszanyerésének az ideje egyéntől is függ. Akik munkájukból adódóan sokat használják a hangjukat, a felépülés elhúzódhat, illetve a dohányosoknál is hosszabb lehet a felépülés, mivel náluk eleve fennáll már egy krónikus gyulladás a dohányzás miatt.
Mit tehetünk még a gyorsabb felépülés érdekében?
A beszédtilalom mellett fontos, hogy sok folyadékot fogyasszunk. A meleg pára kifejezetten ártalmas, ebben az időszakban kerüljük a szaunázást is. A hideg inhalálás fiziológiás sóoldattal viszont jótékony hatású. Gyulladáscsökkentőt érdemes szedni és a nyákoldók használata is segíthet. Fontos a diéta is: kerüljük a fűszeres, túl hideg vagy túl forró ételeket, szénsavas italokat, mellőzzük a dohányzást.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
