Vírus vagy baktérium okozza?
Mindkettő előfordulhat, de általában gyakoribb a vírusos felsőlégúti fertőzések kapcsán fellépő hangszalag- és a vele együtt jelentkező gégegyulladás. Nátha után, a lecsorgó váladék miatt lefelé terjed a gyulladás, ritkábban, de előfordulhat egy alsólégúti fertőzés, elhúzódó köhögés kapcsán is.
A hangszalaggyulladás tünetei
– rekedtség
– hang elhalkulása
– hangképzésre való képtelenség
– nyelési problémák
– torokfájás.
Rekedtség ellen torokköszörülés?
A betegség gyakori tünete, amikor azt érezzük, hogy be vagyunk rekedve, megszólalnánk, de nem tudunk. Ilyenkor gyakran krákogással, torokköszörüléssel próbáljuk visszanyerni a hangunkat. Hosszútávon azonban ennek csak a hangunk látja kárát.
„Szerkezetéből adódóan, a hangszalagnak a széle a legfontosabb a tiszta hangképzés szempontjából. A krákogás nagyon erőteljes mechanikai inger a hangszalag szélnek, emiatt idővel meg fog vastagodni. Egy vastag húr egészen máshogy fog rezegni, mint egy vékony húr: hosszabb idő elteltével a hang fátyolosabbá, rekedtebbé válik, nem zár a hangszalagunk.”
Csendkúrával kezelhető
A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha csendben maradunk. Nagyon fontos a hangszalagokat kímélni. Ha muszáj beszélnünk, normál hangerővel tegyük, a suttogás ugyanis a hangszálakra plusz terhet ró , ez lassítja a gyógyulást. A tiszta beszédhang visszanyerésének az ideje egyéntől is függ. Akik munkájukból adódóan sokat használják a hangjukat, a felépülés elhúzódhat, illetve a dohányosoknál is hosszabb lehet a felépülés, mivel náluk eleve fennáll már egy krónikus gyulladás a dohányzás miatt.
Mit tehetünk még a gyorsabb felépülés érdekében?
A beszédtilalom mellett fontos, hogy sok folyadékot fogyasszunk. A meleg pára kifejezetten ártalmas, ebben az időszakban kerüljük a szaunázást is. A hideg inhalálás fiziológiás sóoldattal viszont jótékony hatású. Gyulladáscsökkentőt érdemes szedni és a nyákoldók használata is segíthet. Fontos a diéta is: kerüljük a fűszeres, túl hideg vagy túl forró ételeket, szénsavas italokat, mellőzzük a dohányzást.
(Forrás: PatikaMagazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
