Ha forró és párás a levegő – főként, ha aktív testmozgást is végzünk közben –, akkor akár három liter folyadék is távozhat óránként a testünkből. Ezért fontos, hogy folyamatosan pótoljuk ezt a „hiányt” vízfogyasztással.
Szervezetünk a kánikulában kitágítja az ereket, s fokozza a vérkeringést. Egészséges embernél akár háromszorosára is nőhet a bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor. Aki szívbeteg, annak viszont nem biztos, hogy képes ilyen teljesítményre a szíve, és az is előfordulhat, hogy erei nem tudnak a szükséges mértékben kitágulni. A hőség tehát komoly problémát jelenthet számukra.
Különösen figyelnie kell a nyári időszakban azoknak, akik 50 év felettiek és vannak még társbetegségeik is, például túlsúlyosak. Az idősebbek gyakran nem éreznek szomjúságot akkor sem, ha folyadék után sikít a testük. Őket figyelmeztessük a rendszeres vízfogyasztásra!
A szívbetegek jól teszik, ha igyekeznek a „veszélyes” időszakban hűvös, légkondicionált helyen tartózkodni. Kerüljék el a tűző napot! Fürödni lehet például egy fedett uszodában is (ha vízbe vágyunk), nem szükséges a tűző napon a Balaton habjait szelni. Olvasni pedig egy könyvtárba is ellátogathatunk, ha nem akarunk mindig otthon ülni. S ne feledkezzünk el a hűs kultúrházakról, kiállító-termekről sem (a szabadtéri fesztiválozás helyett) – remek és biztonságos programok!
Ha nem tudjuk elkerülni a szabadban való tevékenységet, tartsunk gyakran szünetet (zuhanyozzunk le, pihenjünk le kicsit, hogy regenerálódni tudjunk), s viseljünk laza, könnyű ruházatot! A szívbetegeknek nyáron ajánlott a fizikai aktivitás csökkentése, és az is lehetőleg a hűvösebb reggeli vagy az esti órákra kell időzíteni. Ilyenkor jól jön egy erdei séta vagy egy laza kerékpározás.
A kerti munkákat is időzítsük kora reggelre vagy késő estére! (Amikor egyébként is optimális a locsolás.) Fontos a naptej használata, s jól jön a széles karimájú kalap és a napszemüveg is.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/08/06/mire-vigyazzunk-nyaron-ha-szivbetegek-vagyunk/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
