Ha forró és párás a levegő – főként, ha aktív testmozgást is végzünk közben –, akkor akár három liter folyadék is távozhat óránként a testünkből. Ezért fontos, hogy folyamatosan pótoljuk ezt a „hiányt” vízfogyasztással.
Szervezetünk a kánikulában kitágítja az ereket, s fokozza a vérkeringést. Egészséges embernél akár háromszorosára is nőhet a bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor. Aki szívbeteg, annak viszont nem biztos, hogy képes ilyen teljesítményre a szíve, és az is előfordulhat, hogy erei nem tudnak a szükséges mértékben kitágulni. A hőség tehát komoly problémát jelenthet számukra.
Különösen figyelnie kell a nyári időszakban azoknak, akik 50 év felettiek és vannak még társbetegségeik is, például túlsúlyosak. Az idősebbek gyakran nem éreznek szomjúságot akkor sem, ha folyadék után sikít a testük. Őket figyelmeztessük a rendszeres vízfogyasztásra!
A szívbetegek jól teszik, ha igyekeznek a „veszélyes” időszakban hűvös, légkondicionált helyen tartózkodni. Kerüljék el a tűző napot! Fürödni lehet például egy fedett uszodában is (ha vízbe vágyunk), nem szükséges a tűző napon a Balaton habjait szelni. Olvasni pedig egy könyvtárba is ellátogathatunk, ha nem akarunk mindig otthon ülni. S ne feledkezzünk el a hűs kultúrházakról, kiállító-termekről sem (a szabadtéri fesztiválozás helyett) – remek és biztonságos programok!
Ha nem tudjuk elkerülni a szabadban való tevékenységet, tartsunk gyakran szünetet (zuhanyozzunk le, pihenjünk le kicsit, hogy regenerálódni tudjunk), s viseljünk laza, könnyű ruházatot! A szívbetegeknek nyáron ajánlott a fizikai aktivitás csökkentése, és az is lehetőleg a hűvösebb reggeli vagy az esti órákra kell időzíteni. Ilyenkor jól jön egy erdei séta vagy egy laza kerékpározás.
A kerti munkákat is időzítsük kora reggelre vagy késő estére! (Amikor egyébként is optimális a locsolás.) Fontos a naptej használata, s jól jön a széles karimájú kalap és a napszemüveg is.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/08/06/mire-vigyazzunk-nyaron-ha-szivbetegek-vagyunk/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
