A torokfájás az egyik legbanálisabb tünet, mégsem intézhetjük el egy kézlegyintéssel, mondván: „Semmiség az egész!” Különösen akkor nem, ha a fájdalom egyre erősebb, s már nyelni is alig tudunk, esetleg a nyaki nyirokcsomók jelentős duzzanata kíséri, és a betegnek magas a láza, gyenge, elesett állapotban van. Ha ilyen tüneteket észlelünk, ne várjunk tovább, hanem forduljunk mielőbb orvoshoz!
„A torokfájás általában nem szokott súlyos szövődménnyel járni” – magyarázta dr. Kovács László. – „Többnyire egyszerű meghűlés, vagy enyhe vírusfertőzés áll a háttérben, ami néhány napon belül akár gyógyszeres kezelés nélkül is meggyógyulhat. Ilyenkor, ha belenézünk a beteg torkába, az egyébként halványpiros garatívet a középen lelógó nyelvcsappal együtt élénk, néha egészen sötét árnyalatú vörösnek látjuk (esetleg kissé duzzadtnak), és a hátsó garatfal is hasonló színű, jelezve, hogy a torok, illetve garat nyálkahártyája gyulladásban van.
A fájdalom többnyire nem erős, esetleg csak torokkaparást vagy enyhe égést érzünk. Kísérheti hőemelkedés, de 2-3 nap alatt általában a fájdalom elmúlik, azonban követheti nátha, tüsszögés, köhögés, így elhúzódhat egy hétig a gyógyulás. Ez tehát az "egyszerű" torokgyulladás, ami akár gyógyszer nélkül vagy néhány torokfertőtlenítő tabletta elszopogatásával, teázás, bő folyadékfogyasztás, esetleg nagyobb adag (1000 mg) C-vitamin szedése mellett szépen gyógyul.”
Az orvos hozzátette, hogy a megelőzésben is fontos szerepe van ősztől tavaszig a C- és D-vitamin, valamint az immunerősítő készítmények rendszeres szedésének, illetve a táplálkozásnak, ami megfelelő arányban tartalmazzon zöldségeket, nem túl édes, de magas vitamintartalmú gyümölcsöket (alma, grapefruit, citrom).
Fontos a rendszeres mozgás: lehetőleg a szabadban - még télen is, persze fokozatosan szoktatva hozzá magunkat az egyre hidegebb levegőhöz.
„Itt egy alig említett, ám nagyon lényeges dolog érdemel figyelmet: a helyes légzés!” – emelte ki a tüdőgyógyász. – „A légzésnek mindig, még mozgás közben is orron át kell történnie, ami a be- és kilégzésre egyaránt érvényes! Az orr ugyanis felmelegíti, szűri (a kórokozóktól is), és nedvesíti a levegőt, így véd bennünket a torokgyulladástól, hörghuruttól, tüdőgyulladástól.”
Néha sajnos nem egyszerű torokgyulladástól szenved az ember, hanem valami súlyosabb betegség, fertőzés áll a háttérben. A torokfájás nemcsak kórokozókkal történő fertőzések, hanem például allergia vagy reflux betegség következménye is lehet.
Ilyenkor általában kevésbé erős és kínzó a fájdalom, s inkább toroktáji diszkomfort érzést él meg a beteg. Tapasztalhat viszketést, kaparást, esetleg enyhe égést is.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
