A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.
A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja:
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.
Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.
Egyéb okok között szerepelhet a
• dohányzás,
• alkoholfogyasztás (figyelni kell az alkoholtartalmú szájvizekre is),
• koffeinfogyasztás,
• stresszhelyzetek.
A kezelés és szempontjai
A szájszárazság kezelésénél a szubjektív tünetek enyhítése mellett fontos odafigyelni a szájszárazság következményeinek kialakulására. A fokozott szuvasodásra való hajlam miatt hatékony szájápolás, fogzománcerősítő kezelés szükséges. A kellemetlen lehelet megelőzésére nyelvtisztítás, esetleg speciális készítmények, szájfertőzések megelőzésére, antibakteriális szájvizek, stb. alkalmazhatók.
A gyógyszer okozta szájszárazságnál a kezelőorvos megpróbálja helyettesíteni a gyógyszert, vagy az adagját csökkenteni.
Ha a probléma forrásai az elzáródott nyálmirigyek, akkor az orvos gyógyszeres kezelést ír fel. Ha a probléma forrása nem szüntethető meg, szájnedvesítő gél vagy fluoridtartalmú szájöblögető alkalmazható. Hatásos lehet víz vagy cukormenetes ital időnkénti kortyolgatása, és a szájszárazságot okozó innivalók elkerülése, amilyen a kávé, a tea és néhány üdítőital. A nyáltermelést segítik a cukormentes rágógumik és a cukormentes(!) kemény cukorkák is.
A nyálmirigyek működését lehet gyógyszeresen serkenteni. Végső esetben a műnyál használata jöhet szóba.
Forrás: Galenus
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
