A magas vérnyomást kiváltó, elsősorban az életmóddal összefüggő kockázati tényezőkről az előző részében már említést tettem. Mivel nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészségtelen életmód romboló hatását, ismét felsorolom, hogy mi az, amitől óvakodni kell: mozgásszegénység, dohányzás, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, energiaitalok, helytelen táplálkozás, elhízás, valamint a túlhajszolt, stresszes életmód.
Ezek olyan tényezők, melyeken kellő elhatározással és akaraterővel változtathatunk, és így megelőzhetjük a magas vérnyomás kialakulását. Természetesen a stresszes életmód egy kicsit kilóg a sorból, mivel ezt nem mindig tudjuk befolyásolni, vagy legalábbis nem olyan szinten változtatható egyes élethelyzetekben, mint szeretnénk.
Kétségtelen az is, hogy nem könnyű a függőséget okozó élvezeti szereket elhagyni, megváltoztatni az étkezési szokásainkat, például cukros édességek helyett gyümölcsöt fogyasztani, nehéz, zsíros vörös húsok és köretek helyett könnyű sülteket, grillezett fehér húsokat választani zöldségkörettel. Ezen kívül nehéz kilépni a napi 12-14 órás hajszoltságból és beépíteni a rendszeres mozgást, sporttevékenységet a mindennapokba.
A berögzült szokások megváltoztatása sosem könnyű, de megéri, mert az életünkről van szó!
Nemcsak arról, hogy meddig élünk, hanem hogy milyen életminőségben. A kockázati tényezők csökkentése vagy kiküszöbölése különösen fontos azok esetében, akiknek a családjában, felmenői között halmozottan fordult elő hipertónia, azaz genetikai hajlamot hordoznak a magas vérnyomást illetően.
„A társult betegségek szintén fokozzák a hipertóniás betegek szövődményeinek kockázatát” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól. – „Különösen veszélyes az a kombináció, amit az orvostudomány metabolikus szindrómaként ismer. Ennek négy összetevője van: az elhízás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és cukorbetegség. Ezek együttes megléte egy betegre nézve súlyos, életveszélyes szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát hordozza. Gondolok itt a stroke-ra, a szívinfarktusra, a szívelégtelenségre. Fontos, hogy az emberek a helyes életmódra törekvés mellett gyógyszereik pontos szedésével is igyekezzenek karbantartani betegségüket!”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/03/22/miert-veszelyes-a-magas-vernyomas
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
