Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont főorvosa szerint ennek oka sokszor életmódunkban keresendő, de akár komolyabb orvosi rendellenességet is jelezhet.
A szorongás megbetegít
Sokan nem kapcsolják össze a kettőt, pedig idegállapotunk nagyon is befolyásolja a közérzetünket, egészségünket. Egy szorongó ember gyakran szenved gyomorproblémák, hányinger miatt és sűrűbben betegszik meg, mert ez az állapot az immunrendszerét is legyengíti. Emellett fokozott verejtékezés, légszomj, szédülés, magasabb pulzus és remegés is gyakran – vagy bizonyos helyzetekhez köthetően – jelentkezhet. Ha ez az állapot 6 hónapnál tovább tart, akkor generalizált szorongásos zavar gyanúja áll fenn, mely mindenképpen orvosi kezelést igényel.
A krónikus stressz fizikai tüneteket okoz
Bizonyos helyzetekben a stressz normális és hasznos reakció, hiszen veszélyhelyzetekben a gyorsabb reakciót, a menekülést segíti. Ám ha huzamosabb időn át jelentkezik, a szervezet az állandó „készenlétben” kimerül. Ez negatívan befolyásolja az immun-, idegrendszer, a hormonok és a szív egészségét. Energiahiány, emésztési problémák – hasmenés, székrekedés – álmatlanság, szorongás, izomfájdalom és merevség, fejfájás, gyakoribb fertőzések, a társasági élet beszűkülése jelezheti, hogy túl sok a stressz az életünkben.
A túl kevés alvásnak egészségünk látja kárát
Ha keveset, vagy ha időben ugyan eleget, de rosszul – például gyakori ébredésekkel – alszunk, akkor idővel szervezetünk jelezni fog. Az alkohol, koffein és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják az alvásunk minőségét, különösen, ha a lefekvés előtti órákban fogyasztjuk.
Az alváshiány tünete a nappali fáradtság, álmosság, a koncentráció csökkenése, ingerlékenység és szorongás, gyakoribb fertőzések.
Nem megfelelő étrend és túl kevés folyadék
Az egyoldalú, vagy kevés értékes tápanyagot tartalmazó étrend nem biztosít elegendő energiát a szervezet számára, emiatt is jelentkezhet krónikus fáradtság, gyengeség, gyakoribb fertőzések és lassabb gyógyulási idő. Sokan elfeledkeznek arról, hogy napközben rendszeresen igyanak, a dehidratáltság pedig a teljesítőképesség romlását, koncentrálási nehézségeket és fejfájást is okozhat.
Rossz higiéniás szokások
Bőrünk az elsődleges védelmi vonal a kórokozókkal szemben, ezért fontos, hogy figyeljünk az egészségére. Rendszeres tisztálkodás, a bőr egészséges baktériumflórájának megőrzése, a száraz, kirepedezett bőr kezelése megfelelő hidratáló készítménnyel, az ágynemű, a ruházat megfelelő tisztítása képes csökkenteni a fertőzések számát. A szájhigiénia szintén fontos eleme egészségünk megőrzésének. A szervezetben kialakuló gyulladások, rendellenességek gyakori kiindulópontjai a krónikus, kezeletlen ínybetegségek.
Vérszegénység miatt is lehet beteges
A vérszegény emberek szervezetében kevés a hemoglobin, a vörösvérsejtek azon része, mely az oxigént szállítja. Ha a szövetek és a sejtek nem jutnak elég oxigénhez, nem tudnak tökéletesen működni. Az érintetteknél fáradékonyság, összpontosítási problémák, sápadtság és légszomj jelentkezhet.
Munkahelyi ártalom?
Ha valaki tartósan tartózkodik olyan környezetben, ahol kórokozók magasabb arányban fordulnak elő, akkor természetes, hogy gyakrabban is lehet beteg. A gyermekekkel vagy az egészségügyben dolgozók, a kollégiumokban, nagyobb közösségekben élők, a tömegközlekedési eszközökön rendszeresen utazók még inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének.
Immunbetegségeket is jelezhet!
Az autoimmun betegségek legyengítik az immunrendszert, emiatt gyakrabban kaphatunk el különböző fertőzéseket és a felépülés is hosszabb lehet. Több autoimmun betegség létezik, melyek ilyen hatást kiválthatnak. Ilyen például a lupusz, a sokízületi gyulladás vagy az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás is. Ezek tünetei ugyan szerteágazó tüneteket okozhatnak, ám ha hosszabb ideje fáradtsággal, bőrkiütésekkel, álmatlansággal, gyomor- és bélrendszeri tünetekkel küzdünk, akkor érdemes immunológiai okokat is keresni a háttérben.
Forrás: Patika Magazin
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
