A méz már ősidők óta az emberi táplálkozás részét képezi. Eleinte csak csemegeként fogyasztották elődeink, majd lassacskán észrevették jótékony hatásait, s mára már gyógytermék-ként is használjuk. Jelenleg közel hetvenféle gyógy- és fizilógiai hatása ismert.
A görögök, az egyiptomiak és a sumérok is élvezték gyógyító erejét. A középkorban több betegséget gyógyítottak vele, a háborúkban pedig sebek fertőtlenítésekor nyúltak hozzá. Fájdalomcsillapítóként, köptetőként is közismert volt.
A mézben nagyon sok réz, vas, kálcium, magnézium, foszfor, mangán, kálium, nátrium és cink található, valamint B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, C-vitamin. Minél sötétebb a méz, annál több ásványi elemet, vasat, rezet, mangánt tartalmaz. (Ide sorolhatjuk a pitypangot vagy a fenyőt.)
A mézzel való gyógyításnak még külön elnevezése is van: ez az apiterápia! Apiterápia során a méhészeti termékekben lévő aktív hatóanyagokat használják fel egyes betegségek gyógyításához, illetve a megelőzéshez, valamint ide tartozik a méhméreggel és a kaptárlevegővel való gyógyítás is.
A méhészeti termékeket sokan két külön kategóriába sorolják: egyik felére azt mondják, hogy „növényi eredetű” (méz, virágpor, propolisz), a másikra pedig azt, hogy „a méheknek köszönhető” (méhpempő, méhméreg, méhviasz). Ez a csoportosítás így teljesen nem állja meg a helyét, hiszen a felsoroltak mindegyike a méheknek köszönhető, hiszen a mézben, propoliszban a méhek garatmirigyváladéka is fő komponensként van jelen, s a gyűjtésben / érlelésben is komoly szerepük van a méheknek!
A méhészeti termékeket nagyon sok területen felhasználjuk: készülnek belőlük kenőcsök, tabletták, oldatok, tinktúrák.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2021/01/16/mezzel-a-koronavirus-ellen/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
