Az E-vitaminban gazdag kukoricaliszt a gluténmentes táplálkozás egyik fő alapanyaga, hiszen nem tartalmazza a problémát okozó fehérjét. Jól alkalmazható sütemények készítéséhez édeskés ízének köszönhetően, de jellegzetes íze miatt nem mindenki kedveli. Sárga színének köszönhetően nem tűnik fel, ha tojásmentesen készül az ételünk. Hátránya, hogy ha 30-40%-nál több kukoricalisztet tartalmaz egy kenyér, akkor törékennyé, szárazzá válik.
A finomra őrölt rizsből készült liszt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gluténmentes diétát követők körében. Nem csak kenyerek és különféle tészták készítéséhez alkalmas, hanem sűrítőanyagként is kiváló. Viszonylag jól alkalmazható a búzaliszt helyettesítésére, de kevés tojás és margarin tartalmú süteményeknél érdemes magasabb zsiradék tartalmú lisztekkel keverni! Magasabb rosttartalmú változata a barna rizsliszt, mely ugyanúgy használható, mint a fehér változat- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
 |
A hajdinaliszt bár jellegzetes ízű, de sokrétű alapanyag. Készítenek belőle kenyeret, pogácsát, és süteményeket is, sőt a jellegzetes francia palacsinta alapanyagául szolgál. Magas rosttartalmának köszönhetően sokáig teltségérzetet biztosít, rendszeressé teszi az emésztést, kiemelkedő magnézium és kálium tartalma a megfelelő ásványi anyag ellátottsághoz is hozzájárul.
Kevésbé ismert lisztfajta, pedig kiválóan illik mind a gluténmentes, mind a fogyókúrás étrendbe. A kókuszlisztnek alacsony a szénhidrát tartalma, viszont élelmi rostban nagyon gazdag. Állagában leginkább a búzalisztre hasonlít, elsősorban édességekhez készítéséhez lehet jól felhasználni. Használatánál azonban ügyeljen arra, hogy rengeteg vizet vesz fel!
Bár kissé jobban a pénztárcába kell nyúlni a gesztenyelisztért, ám érdemes, hiszen a gesztenye sajátos aromája valóban felfedezhető benne, így remekül használható – többek között- édes sütemények elkészítéséhez. A gesztenyeliszt ízéhez remekül passzolnak a dióban, a mandulában, a mézben, a csokoládéban, a mogyoróban és a fenyőmagban rejlő aromák. Érdemes vele kísérletezni!
(Forrás: PatikaMagazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
