Az E-vitaminban gazdag kukoricaliszt a gluténmentes táplálkozás egyik fő alapanyaga, hiszen nem tartalmazza a problémát okozó fehérjét. Jól alkalmazható sütemények készítéséhez édeskés ízének köszönhetően, de jellegzetes íze miatt nem mindenki kedveli. Sárga színének köszönhetően nem tűnik fel, ha tojásmentesen készül az ételünk. Hátránya, hogy ha 30-40%-nál több kukoricalisztet tartalmaz egy kenyér, akkor törékennyé, szárazzá válik.
A finomra őrölt rizsből készült liszt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gluténmentes diétát követők körében. Nem csak kenyerek és különféle tészták készítéséhez alkalmas, hanem sűrítőanyagként is kiváló. Viszonylag jól alkalmazható a búzaliszt helyettesítésére, de kevés tojás és margarin tartalmú süteményeknél érdemes magasabb zsiradék tartalmú lisztekkel keverni! Magasabb rosttartalmú változata a barna rizsliszt, mely ugyanúgy használható, mint a fehér változat- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
 |
A hajdinaliszt bár jellegzetes ízű, de sokrétű alapanyag. Készítenek belőle kenyeret, pogácsát, és süteményeket is, sőt a jellegzetes francia palacsinta alapanyagául szolgál. Magas rosttartalmának köszönhetően sokáig teltségérzetet biztosít, rendszeressé teszi az emésztést, kiemelkedő magnézium és kálium tartalma a megfelelő ásványi anyag ellátottsághoz is hozzájárul.
Kevésbé ismert lisztfajta, pedig kiválóan illik mind a gluténmentes, mind a fogyókúrás étrendbe. A kókuszlisztnek alacsony a szénhidrát tartalma, viszont élelmi rostban nagyon gazdag. Állagában leginkább a búzalisztre hasonlít, elsősorban édességekhez készítéséhez lehet jól felhasználni. Használatánál azonban ügyeljen arra, hogy rengeteg vizet vesz fel!
Bár kissé jobban a pénztárcába kell nyúlni a gesztenyelisztért, ám érdemes, hiszen a gesztenye sajátos aromája valóban felfedezhető benne, így remekül használható – többek között- édes sütemények elkészítéséhez. A gesztenyeliszt ízéhez remekül passzolnak a dióban, a mandulában, a mézben, a csokoládéban, a mogyoróban és a fenyőmagban rejlő aromák. Érdemes vele kísérletezni!
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
