A fejbőr különösen érzékeny a hőmérséklet hirtelen történő változásaira, a szélre, és a páratartalom ingadozására. A téli hónapokban kifejezetten intenzív igénybevételnek van kitéve, hiszen ilyenkor nemcsak a (számára) kellemetlen időjárással kell megküzdenie, hanem annak másodlagos következményeivel is. Ilyen például a gyakori hajszárítás: nyáron, meleg időben általában hagyjuk, hogy a hajunk természetes módon száradjon meg, esetleg a napsugarak segítségével, télen viszont minden alkalommal hajszárító után nyúlunk, mely egyáltalán nem kedvez a se a fejbőrnek, se a hajszálaknak.
Ha már hajmosás: az, hogy milyen gyakran kell hajat mosnunk, az függ a fejbőr zsírosságától (mely egyénenként változó), az izzadástól (amit befolyásolhat az, hogy sportol-e az illető, hiszen edzés közben erőteljes verejtékezés alakulhat ki), a kozmetikai szerektől, s attól is, hogy milyen gyakran érünk a fejünkhöz (aki egyfolytában a haját „pöndöríti” az ujjai között, vagy a haját tűrögeti, az több „piszkot” visz fel rá).
Az optimális hajmosási gyakoriság heti egy-két alkalom.
Egy fehérvári fodrásztól, Varga Barbarától megtudtuk, hogy nem ajánlott olyan sampont használni, mely balzsamot is tartalmaz, mivel ezek a samponok nem tisztítják meg rendesen a hajat a szennyeződésektől. A samponnak az a célja, hogy eltávolítsa a szennyeződést, a balzsam viszont „bezárja” a hajszálakat. E kettő kombinációja egyetlen szerrel sosem lesz hatékony! Fontos továbbá, hogy olyan sampont válasszunk, amelyben nincsen szulfát, szilikon és parabén.
"A balzsamot minden hajmosás után ajánlom mindenkinek, mert puhává és fényessé varázsolja a hajat és megvédi a hajvéget a töredezéstől. A balzsamból igazából csak a hajvégekre kell tenni, mert ott sérül legjobban a haj.” – mondta Barbi – „Az olajok pedig plusz védelmet biztosítanak. A növényi olajok, a kókuszolaj és a ricinusolaj nagyon hasznos, és lehet őket alkalmazni hajmosás előtt is, ha nehezen tudjuk kibontani a hajunkat. Hetente egyszer hagyjuk a hajunkon az olajat 20 percig, és az eredmény csodás lesz!”
Figyeljünk arra, hogy hajöblítéskor langyos vizet használjunk, ne forrót, mert a meleg víztől kitágulnak a fejbőrön az erek, amitől fokozódhat a faggyútermelés.
Ha zsírosodásra hajlamos a hajunk, akkor vegyünk 1/3 csészényi kamillát/csalánt/citromfüvet/vagy bojtorjánt (illetve ezek keverékét), forrázzuk le ¼ liter vízzel, hagyjuk hűlni negyedórát, majd szűrjük le és hajmosás után öblítsük le vele a hajunkat.
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
