Alapvető szabályok
A jól beállított vérnyomást elég heti 2-3-szor mérni, de ha panasz jelentkezik, vagy éppen gyógyszeres beállítás alatt állunk, és van mód a mérésre, akkor naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet. Az eredményeket ajánlott egy naplóban vezetni, ami a kezelőorvosnak a konzultációk során nagyon hasznos segítség.
A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk (magas vérnyomás esetén ez egyébként is fontos), ne kávézzunk, ne végezzünk megerőltető mozgást!
Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Tudni kell, hogy ha nem támasztjuk meg a hátát vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg.
Az első mérés után várjunk egy, másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzus számot is jegyezzük fel.
Minél vastagabb a kar, annál szélesebb mandzsetta kell
Már a vérnyomásmérő kiválasztásánál figyeljünk a mandzsetta méretére. Sokan alábecsülik a karuk körfogatát és kicsi mandzsettát választanak. Vastagabb kar esetén nagyobb nyomásra van szükség az artéria összenyomásához, így ha kicsi a mandzsetta, ez megtévesztően magas eredményeket hozhat: a szisztolés vérnyomás emiatt akár 20 Hgmm-rel is magasabb lehet. A legtöbb készülék mandzsettáján feltüntetik, milyen méretű karkörfogatra ajánlott, ezért vásárlás előtt érdemes lemérni a karunkat a könyök fölött, illetve az eladótól is segítséget kérni a választáshoz.
A mandzsettát a könyökhajlat fölött 1-2 cm-el kell felhelyezni. Ennél jóval nehezebb a csuklós készülék felhelyezése, hiszen itt nagyon fontos a kar pozíciója. Ezek a készülékek ráadásul nagy szórást mutatnak a mért értékekben, nem igazán ajánlottak otthoni kontrollra.
Otthoni mérésre az automata gép ajánlott
Számos orvosi rendelőben találkozhatunk higanyos készülékekkel, amelynek működtetéséhez szükséges a gyakorlat és a képzettség, mert „hallgatózni” is tudnia kell a használójának – ezért ez önmérésre csak nehézkesen használható. Otthoni használatra a félautomata, illetve automata felkaros vérnyomásmérők a legpraktikusabbak. (A félautomata vérnyomásmérő abban különbözik az automata vérnyomásmérőtől, hogy mérés során egy pumpa segítségével tudjuk felfújni a mandzsettát, míg automata készülék esetén bekapcsolás után egy gomb megnyomásával indítható a mérés).
Az automata vérnyomásmérők alapvetően áramlást mérnek, és abból számolnak vérnyomás értékeket, amelyek bizonyos számítások miatt kismértékben pontatlanok lehetnek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni például ritmuszavarok esetén.
A magas vérnyomást kezelni kell
Normális vérnyomásnak tekintjük, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm.
Amennyiben többszöri mérés alkalmával is például 140/90 Hgmm-s vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról kell beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen kardiológushoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények – például szívelégtelenség, szívinfarktus, stroke – megelőzése érdekében.
(Forrás: PatikaMagazin)
2018. december 03.
