Barion Pixel
  

Gyümölcsfogyasztási kisokos cukorbetegeknek



 

Kerti vetemények és cukorbetegség

 

Azok, akik kénytelenek együtt élni a cukorbetegség valamelyik típusával, pontosan tudják azt, hogy nem mindegy, mikor, mennyi szénhidrátot is juttatnak be a szervezetükbe. A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaszolgáltatói, ám mivel az emésztés során minden szénhidrátot egyszerű cukorrá bomlik le, egyáltalán nem mindegy, mennyit is fogyaszt belőlük a cukorbeteg!


Fontos tudni, hogy a gyümölcsök, de bizonyos szénhidrát-tartalom felett zöldségek esetén is számolni kell szénhidrát-tartalommal, ráadásul előbbiek a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjához tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bár nagy a csábítás, mégsem lehet ezeket a nyári, lédús finomságokat egyszerre nagy mennyiségben fogyasztani, sőt, arra is figyelni kell, mikor falatozunk belőlük!


A cukorbetegek számára is mérvadó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már közel három évtizede közzétett ajánlása, amely napi ötadagnyi, összesen mintegy 40 dekányi zöldség és gyümölcs elfogyasztását javasolja. A WHO szerint ilyen mennyiségű zöldség és gyümölcs elfogyasztásával már jelentősen csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, az elhízás kockázata. A tudományos társaságok ajánlásai azóta is ezt, vagy ennél egy kissé nagyobb napi mennyiséget javasolnak fogyasztani. Cukorbetegeknek azonban ezt a mennyiséget úgy el kell osztani, hogy arányaiban több legyen a zöldség, mint a gyümölcs, illetve ne egyszerre fogyassza el az ajánlott mennyiséget, hanem széthúzva azt az étkezések között (a reggeli, kora délelőtti órákban és késő este lehetőleg kerülje a gyümölcsöket).

 

 

Gyümölcsök szénhidráttartalma

 

Fontos azt is tisztázni, hogy a gyümölcsök összetételük alapján rendszertanilag a friss, lédús gyümölcsök (pl. alma, cseresznye, málna) és a száraztermésű, héjas gyümölcsök (pl. mandula, dió) csoportjába sorolhatók, és ennek megfelelően kémiai összetételük, tápanyagtartalmuk is különböző: előbbi csoport szénhidráttartalma 2-25% között mozog, míg a száraztermésű gyümölcsök cukortartalma ennél jóval alacsonyabb, 10% körüli.


Lehetőleg friss, szezonális kerti veteményeket fogyasszunk, illetve mindig tartsuk szem előtt a szénhidrát-tartalmukat.



Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 7 g vagy annál kevesebb a szénhidrát: 
alma, citrom, grépfrút, málna, földieper, szeder, görögdinnye, ribizli



Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 8-10 g a szénhidrát: 
egres, birsalma, őszibarack, sárgabarack, őszibarack, nektarin, sárgadinnye, narancs



Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 11-15 g a szénhidrát: 
cseresznye, meggy, kivi, körte, mandarin, szilva, áfonya



Gyümölcsök, melyek 10 dkg-jában 15 g vagy annál magasabb a szénhidrát: 
szőlő, banán, datolyaszilva, gránátalma, mangó



Az fenti adatok tisztított mennyiségre vonatkoznak, vagyis barack magja nélkül, dinnye héja nélkül stb...

 

 

Gyümölcsfogyasztási kisokos

 

A gyümölcsöket lehet egy-egy étkezés befejező fogásaként, desszertként enni, de fogyaszthatók önállóan, délutáni kisétkezésre is. Érdemes egészben, darabolás, pépesítés, turmixolás nélkül elmajszolni őket (hiszen ezek az eljárások mind-mind emelik a glikémiás indexet, azaz gyorsítják a szénhidrátok felszívódását). Egy-egy étkezés alkalmával maximum 2 adagnyi gyümölcs elfogyasztása javasolt. 1 adag 1 maréknyi pl. málnának, meggynek vagy 1 ökölnyi pl. almának, narancsnak felel meg. Ettől függetlenül érdemes minden gyümölcsöt legalább egyszer lemérni, és kiszámolni, pontosan mekkora adag fogyasztható egy-egy étkezés alkalmával – tanácsolja a Cukorbetegközpont dietetikusa. 



Kerüljük a cukrozott befőtteket, lekvárokat, aszalt gyümölcsöket, gyümölcspépeket, gyümölcsleveket.



Mindenképpen számolni kell azzal a ténnyel is, hogy minden ember más, így az ajánlott mennyiségek is eltérhetnek. Fontos a dietetikus szakember segítsége, aki személyre szabott tanácsadás során az egyéni paraméterekhez, adottságokhoz, szükségletekhez mérten alakítja ki a diétát.

 

 

(Forrás: PatikaMagazin)


Tetszett a cikk?
 

2018. augusztus 13.

Hasonló cikkek

HPV-oltás – átfogó, közérthető útmutató 2025 őszére

A humán papillomavírus (HPV) rendkívül elterjedt; bizonyos típusai nemi szervi szemölcsöket, mások daganatos elváltozásokat okozhatnak (pl. méhnyak-, szeméremtest-, végbél-, pénisz-, valamint egyes fej-nyaki daganatok). A védőoltás a leghatékonyabb megelőző eszköz – minél előbb kerül beadásra, annál jobb. Magyarországon a 7. évfolyamos lányok és fiúk számára az iskolai kampányban önkéntes és térítésmentes a vakcina, szülői beleegyezéssel.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 09. 15.

Higiéniai szokások az iskolában – hogyan óvhatjuk meg gyermekeink egészségét?

Az iskolakezdés minden évben új kihívásokat jelent a gyerekek és a szülők számára. A közösségbe kerülés vagy a hosszabb szünet utáni visszatérés együtt jár azzal, hogy a gyerekek sokkal több kórokozóval találkoznak, mint otthon. A megfázások, fertőzések és gyomor-bélrendszeri betegségek gyakran az iskolai közösségekben terjednek a leggyorsabban. A jó hír, hogy megfelelő higiéniai szokásokkal a kockázat jelentősen csökkenthető – ehhez azonban a szülők és a pedagógusok közös odafigyelése szükséges.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 09. 08.

Szőlőmag – a természetes szuperantioxidáns

A szőlőmag nem csupán a borkészítés mellékterméke: a természet egyik igazi kincse. Magas antioxidáns-tartalma és egészségre gyakorolt jótékony hatásai miatt ez az apró mag igazi szuperételnek számít. Miért érdemes rendszeresen fogyasztani? Íme, a legfontosabb egészségügyi előnyei.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 09. 08.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!