Ha támadnak a pollenek, akkor azzal egyidejűleg jelentkeznek a tipikus allergiás panaszok, köztük a különösen zavaró orrfolyás és orrdugulás. Mindez rányomja a bélyegét a napi rutin szerint végzett tevékenységekre éppen úgy, mint az alvás nyugalmára.
Az orrdugulással, nehézkes légzéssel járó panaszok enyhítésére a betegek gyakran érösszehúzó hatóanyagú (pl. fenilefrin, oximetazolin, xilometazolin, nafazolin, illetve tramazolin), úgynevezett dekongesztáns orrspray-ket alkalmaznak. Ezek a patikaszerek gyors segítséget nyújtanak, ugyanis jellemzően néhány perc alatt kialakul a hatásuk, ami bizonyos készítményeknél akár 10-12 órán át fennmaradhat. Ennek megfelelően a készítményeknek napi 1–3 alkalommal való használata javasolható. Ügyelni kell azonban arra, hogy a dekongesztánsok nem tartós alkalmazásra szántak, és mint az a betegtájékoztatókból is kiderül, az egyhuzamban való adagolásuk nem szabad, hogy 5-7 napnál tovább tartson; ellenkező esetben gyógyszerfüggő orrdugulásos panaszokkal lehet számolni.
Az érösszehúzó hatóanyag mellett egyes készítmények összetevői között megtalálható a friss, hűs érzetet adó mentol is. A (levo)mentol az érzőidegeken található receptorok izgatásával olyan módon okoz hűs érzetet a nyálkahártyán, hogy annak a hőmérséklete ténylegesen nem csökken. Nem más ez, mint egy „érzéki csalódás”, amelyet a betegek kedvelnek.
Egy 300 beteg bevonásával végzett vizsgálatból (Clin. Transl. Allergy, 2015, 5: 38.) az derül ki, hogy a tramazolin hatóanyagú, eukaliptolt, levomentolt és kámfort tartalmazó orrspray-t (Rhinospray® Plus) a betegek 56,7%-a kellemes illatúnak találta. A készítmény az összes beteg 52,0%-ánál hozzájárult a könnyebb légzéshez, 48,7%-uknál pedig tiszta és hűs érzést biztosított. Hatásosság, valamint tolerálhatóság szempontjából a megkérdezettek 95,4, illetve 97,4%-ától kapott „nagyon jó” vagy „jó” minősítést a jellegzetes illatú orrspray.
(Írta: Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész )
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
