A férfiak egészségével kapcsolatos problémák körében - különösen 40 éves kor felett - vezető helyet foglalnak el a prosztata megbetegedései. A leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatjuk a prosztatagyulladást, a jóindulatú prosztata megnagyobbodást és a prosztatarákot. Elkülönítésük nem könnyű és feltétlenül szakorvosi vizsgálatot igényel, mert nagyon hasonló tüneteket okoznak.
„A prosztata, más néven dülmirigy gesztenye alakú és nagyságú, a húgyhólyag alatt helyezkedik el - körülfonva a húgyvezetéket.” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól – „Kivezető csöve a húgycsőbe nyílik, ugyanúgy, mint az ondóvezetéké. Az ejakuláció, azaz a magömlés során a prosztata izmai összehúzódnak és kipréselik a benne termelődő váladékot, amely az ondóval keveredve ürül. Magas glükóz tartalma a spermiumok mozgásához és életképességéhez szolgáltat energiát, ezért a megtermékenyítéshez mindkét váladékra szükség van.”
Az orvos elmondta, hogy nemcsak a jóindulatú prosztata megnagyobbodásra, hanem az említett kórképek mindegyikére jellemző a dülmirigy valamilyen mértékű megnagyobbodása. Ez azért jelent gondot, mert a megnövekedett mirigy beszűkíti, összenyomja a prosztatán áthaladó húgycsövet, és ezzel fokozatosan elzárja a vizelet útját. A hólyagban így vizeletpangás jön létre, mert sosem tud teljesen kiürülni.
Ez pedig elváltozásokat okoz a hólyag izomzatában. Ráadásul a pangó vizelet könnyen elfertőződhet, ami tovább terjedhet a vesékre, és végső soron a vesefunkciók romlásával járhat.
„Nem véletlenül mondják az urológusok, hogy 45 éves kor felett évente ajánlott urológiai ellenőrzésre járni!” – emlékeztetett a doktor – „Aki tüneteket észlel magán, bármely életkorban is legyen, mindenképpen forduljon orvoshoz a lehető legrövidebb időn belül kivizsgálás és kezelés céljából! Tartsa mindenki szem előtt, hogy a prosztatarák időben, még gyógyítható stádiumban történő felismerése életet menthet!”
Éppen ezért fontos tudni a tüneteket, melyek a prosztata megbetegedésére utalhatnak.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
