A tévhitekkel ellentétben a kullancsok nemcsak akkor jelentenek veszélyt, amikor meleg van, és a napsütéstől megrészegedve túrázunk egy sűrű, elhanyagolt erdőben. Ez az aprócska vérszívó bizony tökéletesen jól érzi magát hideg időben, esőben, rekkenő hőségben, és viharos szélben is.
Sőt, nemcsak dzsungeli körülményekre vágyik, hanem akár egy játszótéren is lesben állhat. Az egyik kedves barátnőm például tavaly a Halesz parkban ült le pár percre egy padra (pihegni kicsit), amikor felmászott rá egy kis jövevény, s szinte azonnal belemélyesztette magát a lábába. Amikor Zsuzsi észrevette, nagyon megijedt, mert eszébe jutott, hogy akár fertőzött is lehet a kis élősködő! A kullancsok ugyanis világszerte kb. 300 betegséget terjesztenek. Ezeknek viszont csak a töredéke veszélyes az emberre.
Mint dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyermekgyógyásztól megtudtam, két, egymástól tökéletesen különböző mikróba veszélyeztet bennünket kullancs-csípéskor. Az egyik az agyvelőgyulladást is okozó vírus, a másik a Lyme-kórt okozó Borellia burgdorferi nevű spirochaeta. Ki kell hangsúlyozni, hogy a kullancs hordozza és terjeszti ezeknek a kórságoknak a kórokozóit.
dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyermekgyógyász
Az agyvelőgyulladás magas lázzal, fejfájással, hányással, elesett általános állapottal jár. Következménye lehet maradandó fogyatékosság vagy akár halál is. Védőoltással viszont megelőzhető.
„Az oltással kb. 20 éves tapasztalatunk birtokában elmondhatjuk, hogy nagyon hatásos a vakcina alkalmazása. – mondta dr. Csizmazia Péter – Praxisomban az átoltottság nagyon jó, sokan igénylik. Ami viszont lényeges: ne feledkezzünk el arról, hogy három-, majd ötévente emlékeztető oltás beadása szükséges!”
Korábban 3-400 agyvelőgyulladásos esetet regisztráltak hazánkban. Az utóbbi években ez a szám 50-80-ra csökkent. A legfertőzöttebb terület Nyugat-Magyarország, de Nógrád, Heves és Borsod is „gazdag” a kis élősködőkben.
A betegség a csípés után akár egy-két hetes lappangási idő után válik láthatóvá, s lázzal indul. Ezt követően jöhet létre eszméletvesztés, bénulások.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2018/03/31/gondoltad-volna-hogy-mar-most-tamadnak-a-kullancsok/
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
