Barion Pixel
  

Fejfájás, szédülés, nehézlégzés? Sok minden okozhatja!



 

 

A hőség a szívet is megviseli

  • Ha a stresszre gondolunk, elsősorban a munka, a rohanó életmód jut eszünkbe, holott az időjárás gyorsan változó jellemzői is stresszreakciót válthatnak ki. A gyors, jelentős felmelegedés vagy lehűlés ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy szintén gyorsan alkalmazkodjon. Ez a reakció az, ami fokozza a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, ami miatt megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig nyilvánvalóan nehezebben viselik a szív- és érrendszeri betegek, hiszen az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció – mondja dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
  • Milyen tünetek jelezhetik a nagyobb terhelést? Fáradékonyság, szabálytalan és/vagy erős szívdobogás érzés,szívbillentyű-probléma esetén pedig fokozódó ödéma-hajlam, nehézlégzés. Megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is.

 

Tünetek, amelyeket érdemes kivizsgáltatni

 

Gyengeség, szédülés, ájulás
Leggyakrabban éhség, kiszáradás, hosszú állás okozza a gyengeséget, szédülést, és cukorbetegeknél is előfordulhat az eszméletvesztés. Túl alacsony vagy túl magas vérnyomás is okozhat elgyengülést, mint ahogyan ez lehet egyes vérnyomáscsökkentők, értágítók mellékhatása. Ha azonban nem egyértelmű a kiváltó ok, a kardiológiai kivizsgálás fontos lehet, hogy kiderüljön, nem a szívműködés zavara húzódik-e meg a háttérben. Főként szívritmuszavar, túl lassú szívműködés, elégtelen pumpafunkció okozhat ájulást.

 

Erős szívdobogásérzés, magas pulzusszám nyugalomban
Szapora pulzusról beszélünk, ha nyugalmi állapotban 90-nél több ütést mérünk. Ugyanakkor, ha minden nyilvánvaló ok nélkül napokon keresztül szapora a pulzus, kardiológushoz kell fordulni. A szapora és/vagy szabálytalan pulzust több szív-érrendszeri betegség is okozhatja, ezért fontosak a vizsgálatok.



Légszomj, nehézlégzés vagy fulladás
Igen gyakori, hogy allergia vagy asztma okozza a nehézlégzést, ami most, a parlagfű szezonban különösen feltűnő tünet lehet. A terhelésre kialakuló légszomj, fulladás máskor a túlsúly, a dohányzás és az életkor számlájára írható. Ha azonban a terhelésre jelentkező fulladás pihenést követően nem javul, vagy csak nagyon lassan, mielőbbi kardiológiai kivizsgálás szükséges, hiszen egyre súlyosbodó kardiológiai állapotot feltételez, amelynek feltétlenül kezelést igényel.



Visszatérő fejfájás
A fejfájás nem ritka a frontra érzékenyek közt, de a jelenség mögött olyan sokféle ok állhat, hogy a kivizsgálás is nagyon összetett orvosi feladat. Neurológus, fogorvos, endokrinológus, fül-orr-gégész, fájdalomspecialista közreműködésére is szükség lehet, de mivel akár vérnyomásproblémák is okozhatnak fejfájást, ha a kézenfekvő okok kizárhatók, érdemes kardiológust is felkeresni.

Mellkasi fájdalom
A bizonytalan mellkasi fájdalomnak sokféle oka lehet (például reflux, asztma, izomfájdalom), de fontos a kardiológiai kivizsgálás, hogy kizárható legyen a szív-érrendszeri betegség.  Ha a fájdalom jellemzően terhelésre jelentkezik, az többek közt szívkoszorúér betegség jele lehet. Ha pedig az erős szorító, fájó érzés pihentetés hatására sem csökken néhány percen belül, esetleg erősödik, azonnal orvost hívunk.

 

Zsibbadás a karban
A zsibbadás gyakori panasz, illetve több betegséget is jelezhet, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legalaposabban le tudjuk írni. Előfordul, hogy mozgásszervi oka van a tünetnek, de akár vérrög, agyér szűkület, keringési- vagy vérellátási zavar is eredményezheti ezt a tünetet.

 

 

(Forrás: PatikaMagazin)


Tetszett a cikk?
 

2020. október 01.

Hasonló cikkek

Alvásjavítás 10 lépésben: mit próbáljon ki patikai készítmény előtt

Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Bélflóra és immunrendszer: mit tud a probiotikum, és mit nem?

Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

„Téli ekcéma” – mitől rosszabbodik, és milyen ápolás segít

A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.

TOVÁBB A CIKKHEZ
2026. 01. 26.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Bővebben    Elfogadom