Különbségek nők és férfiak közt
A nők nyugalmi anyagcseréje lassabb, emiatt fázósabbak lehetnek. A férfiak gyorsabb anyagcseréje miatt pedig a testük melegebb, ezért alacsonyabb hőmérsékletű szobában érzik jól magukat. A Nature Climate Change folyóirat korábbi számában közölt kutatás szerint a nők többségének a 25oC, a férfiak számára pedig a 22oC fokos szobahőmérséklet az ideális. Problémát az jelez, ha a korábbiakhoz képest, azonos hőmérséklet mellett is egyre több réteg ruha alatt érezzük magunkat komfortosan.
Fázékonyság: betegséget jelez?
Jellemzően a nőket érintő panasz a pajzsmirigy alulműködés, gyakran ez áll a fázékonyság hátterében. Okozhatja vérszegénység, alultápláltság és érszűkület is – ilyenkor jellemzően az adott végtag hidegebb, zsibbadhat, fájhat is. Ha a fázás mellett az adott végtag hideg hatására elfehéredik, akkor Raynaud-jelenség lehet, ami autoimmun betegséget jelezhet.
Raynaud-jelenség
Az elsősorban 40-60 év közötti nőket érintő jelenség során a hideg (vagy stressz) hatására az ujjakban a vérkeringés gyakorlatilag leáll. A pár perces rohamokat követően az elfehéredett ujjakba az élet lassan visszatér, normál színezetűvé válnak, a zsibbadás, fájdalom is megszűnik.
Ha a fázósság mellett ilyen tüneteket tapasztalunk, akkor mindenképp forduljunk orvoshoz! A Raynaud-jelenség nem mindenkinél okoz szövődményeket, de folyamatos utánkövetés szükséges azért, hogy idejében felfedezzék, ha mégis.
„Az ujjakon látható bőr és a bőr alatti kötőszövet megkeményedése, megvastagodása idővel a belső szerveken is végbemehet, tulajdonképpen a túlzott kollagén termelődés megfojtja a szöveteket. Ahhoz, hogy ezt idejében felismerjük és kezeljük, panaszok esetén fontos az évenkénti – vagy állapottól függően ennél gyakoribb – kontroll.”
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
