Ismerje fel idejében!
A szénanáthás tüneteket gyakran összetéveszthetők a megfázásos panaszokkal. Nyáron is lehetünk náthásak, a két betegség közt azonban alapvető különbségek vannak. Az allergia kiváltója az allergén. A tünetek jelentkezhetnek egész évben, ez esetben az allergének valószínűleg a lakáson belül keresendők, a leggyakrabban poratka, háziállatok szőre, vagy penészgomba lehetnek. A szezonálisan kialakuló panaszokat pollenek okozhatják. Ilyen esetben az allergiás tünetek: tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, köhögés tipikusan az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek.
A leggyakoribb és talán legismertebb allergén növény a parlagfű, melynek pollenszórása augusztus közepétől szeptember közepéig éri el csúcsidőszakát.
A felsorolt panaszok esetén az allergén allergiavizsgálattal azonosítható. Az allergén azonosítása után a kezelőorvos összeállítja a személyre szabott kezelési tervet, illetve hasznos tanácsokat kaphatunk a mindennapokhoz, melyek segítségével a gyógyszeres kezelés még eredményesebbé tehető.
Ezért fontos a személyre szabott kezelés
Az allergiás tünetek egyéntől függően változnak. Sok allergiás beteg tapasztalta már, hogy tünetei akár szezononként is eltérő erősséggel jelentkeznek. Ilyen esetekben a szakorvos mindig az adott állapotnak megfelelően módosítja a szükséges gyógykezelést, egyénre szabottan választja meg a tünetek csillapítására leginkább alkalmas szereket és állítja be a megfelelő dózist.
Szövődményes panaszok
Az allergiás tünetek nem csak a mindennapokat nehezítik meg, de a nem megfelelően kezelt panaszok hosszú távon komoly szövődményekhez is vezethetnek. Jellegzetes panasz az allergiás orrdugulás, ami miatt a betegek gyakran szájon át lélegeznek. A kellemetlen tünet így azonban már nem csak az éjszakai pihenést zavarja, de a tartósan nyitott szájon át történő légzés elhúzódó alsó légúti hurutot is okozhat.
A nem megfelelően kezelt allergia kellemetlen szövődménye lehet krónikus orrmelléküreg-gyulladás, illetve a PND, un. postnasal drip kórkép, melynek során az orrmelléküregekben képződött váladék garatba történő visszacsorgása miatt a betegnél krónikus köhögés jelentkezik. Az elhúzódó allergiás panaszok miatt fülfájdalom, középfülgyulladás is jelentkezhet. Szénanáthás betegeknél, az allergia szövődményeként kialakulhat asztma. Allergiás asztma esetén pedig a szénanáthás tünetek megfelelő kezelése elengedhetetlen a betegség kontrollálásához.
Az allergia a beteg egész életére kihat, a nem megfelelően kontrollált betegség az életminőséget is jelentősen rontja. Jól beállított, személyre szabott terápia mellett azonban az allergiás tünetek jelentősen enyhíthetők.
Forrás: PatikaMagazin
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
