A palpitáció egy orvosi fogalom a heves szívdobogás jelölésére. Az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Mások inkább repkedő érzésként írják le a jelenséget, egyeseket a szívdobogásuk erőssége, másokat inkább gyorsasága ijeszthet meg. Vannak, akik rendszeresen tapasztalják ezt az érzést, másoknál csak nagyon ritkán jelentkezik. Érdemes tisztában lenni azokkal a viszonylag gyakoribb okokkal, amelyek palpitációhoz vezethetnek:
– dohányzás,
– droghasználat,
– túl sok koffein fogyasztása,
– alacsony vércukorszint,
– várandósság,
– néhány stimuláló hatású gyógyszer,
– az elektrolit-egyensúly felbomlása, például alacsony káliumszint,
– valamilyen akut betegség,
– pajzsmirigy-túlműködés,
– reflux,
– egyes szívbetegségek, mint például a tachycardia különböző formái, pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia.
Amennyiben a szívdobogásérzés mellé olyan tünetek is társulnak, mint a mellkasi fájdalom (amely esetleg kisugárzik az állkapocsba, a vállba, a nyakba), légzési nehézség, hideg verejtékezés, zavartság, ájulás, mindenképpen mentőt kell hívni!
A vérnyomásmérés minden kivizsgálás alapja, még akkor is, ha a páciens otthon is méri az értékeket. Sok betegnél a vérnyomás csak időszakosan emelkedik meg, aminek kivizsgálására a 24 órás vérnyomásmérés jelent megoldást.
Nyugalmi EKG
Az EKG-vizsgálat során ellenőrizhető a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, megmutatkozhatnak az esetleges ritmuszavarokra vagy szívkárosodásra utaló jelek. Többek közt információt lehet kapni a kamrák falának nagyságáról, valamint az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, illetve azok nemkívánatos mellékhatásairól is.
Vannak olyan betegségek, amelyeknek EKG-val kimutatható jelei csak a terheléses EKG-vizsgálat során mutatkoznak meg. Vagyis ezért lehet szükség arra, hogy fizikai terhelés – jellemzően kerékpározás vagy futópadhasználat – közben vegyék fel az EKG-görbét.
Szívultrahang
Ezzel a vizsgálattal álló- és mozgókép is kapható a szívről, és az áramló vér sebessége is mérhető vele. Számos egyéb szegmens is vizsgálható szívultrahanggal, így például a szívüregek, a szívfalak és a szívburok, valamint a szívbillentyűk működése, az infarktus utáni falmozgási zavarok, a vérrög, a billentyűbetegségek, a hegesedések, a kóros irányú véráramlás, a pumpafunkció állapota, valamint a szívburokban meggyűlő folyadék mennyisége is.
24 órás EKG (Holter-EKG)
Bizonyos ritmuszavarok nem észlelhetők folyamatosan, ezért a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-val nem mutathatók ki. Ilyenkor van szükség hordozható készülékkel végzett 24 órás EKG-vizsgálatra.
A kardiológiai kivizsgálások során nagy segítséget jelentenek a vérvizsgálat során kinyerhető adatok. A kardiológus által leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin. Különösen fontos lehet a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása. Ezen túl fontos lehet még a vesefunkció, az ionok és a pajzsmirigyfunkció vizsgálata is.
Speciális vizsgálatok
Ritkább esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.
Elsősorban mindenképpen utána kell járni, nem valamiféle szív-érrendszeri betegség okozza-e a palpitációt. Szerencsére csak ritkábban derül fény szervi problémára, sok esetben „csak” a stressz okozza ezt a zavart. Természetesen ezt is kezelni kell, életmódváltással, rendszeres mozgással, relaxációs technikákkal – hangsúlyozza a kardiológus. Ha pedig konkrétan az adott helyzetben szeretne valaki megszabadulni a szívdobogásérzéstől, érdemes megpróbálkozni a lassú, mély, orron be–szájon ki történő légzéssel vagy azzal, hogy néhány percig hideg vízzel locsoljuk az arcunkat. Mindkét technika olyan testi választ eredményezhet, amelynek eredményeképpen lelassul a szívverés.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
