A bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes
Az ödéma kialakulásának oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása – magyarázza dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus,a Budai Allergiaközpont orvosa. A csalánkiütés, másnéven urticaria jellegzetes tünetei, a testszerte jelentkező, viszkető csalánfoltok – az akár hónapokig is fennálló krónikus csalánkiütés kivételével – rendszerint gyorsan, akár percek alatt kialakulhatnak, és pár óra, bizonyos esetekben napok alatt elmúlnak. Súlyosabb esetekben a kiütések mellett az ajkak, szemhéjak és nyelv duzzanata is megfigyelhető.
Hisztamin és bőrtünetek
Az arra érzékenyeknél csalánkiütést okozhat a magas hisztamin tartalmú ételek, így például az eper fogyasztása is. Az ún. hisztamin-liberációt okozó anyagok allergiás reakció nélkül is képesek a hízósejtekből hisztamint felszabadítani. Az eper mellett ilyen tulajdonságokkal rendelkezik még a sajtokban is megtalálható tiramin, a tartósítószerként használt szalicil, illetve számos gyógyszer (aspirin, nem szteroid gyulladásgátlók) is.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Amennyiben az eper fogyasztását követően szokatlan tüneteket észlelünk, akár a szájüregben, a bőrön, vagy gyomor-bélrendszeri panaszok jelentkeznek, az első teendő a tüneteket okozó étel elhagyása. Ez azért szükséges, mert ha ezekkel az ételekkel a rájuk érzékeny egyén újra találkozik, a csalánkiütések ismételten megjelennek, esetleg a kiterjedésük fokozódhat, ödéma jelenhet meg az ajkakon, füleken, szemhéjakon, akár a gégében is. Ez bizony már nem veszélytelen állapot, sürgős orvosi ellátást igényelhet – figyelmeztet a doktornő.
Bármikor jelentkezhet
Allergia bármely életkorban jelentkezhet, így azoknak a felnőtteknek is érdemes komolyan venniük a tüneteket, akik korábban panaszmentesen fogyaszthatták a kérdéses élelmiszert.
A későbbi, esetleg súlyosabb problémák megelőzése mellett természetesen az akut panaszok csillapításában is kérhetjük az orvos segítségét: antihisztamin tartalmú gyógyszerek segítségével csökkenthető a csalánkiütés által okozott duzzanat és kellemetlen viszketés.
Más is okozhat csalánkiütést?
A csalánkiütés hátterében álló okok tisztázása nem csak a súlyosabb szövődmények megelőzése miatt fontos. A tüneteket számtalan egyéb tényező – gyógyszerek, tartósítószerek, egyéb élelmiszerek, kozmetikumok összetevői, bélférgek, baktériumok fehérjéi, gyomorsav-hiány, vagy túltengés – is kiválthatja. Az alapos kivizsgálás során megállapítható, hogy a panaszokat valóban az eper fogyasztása váltotta-e ki, s így az is bebizonyosodhat, hogy a kedvelt gyümölcsöt a későbbiekben esetleg mégsem kell szükségtelenül mellőznünk az étrendből.
Forrás: Galenus
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
