Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) kutatói szerint a szervezetbe jutó, ultrafeldolgozott élelmiszerekből származó kalória minden 5 százalékos növekedésével ugyanilyen arányban csökken az általános szív- és érrendszeri egészség.
Azok a felnőttek, akik kalóriabevitelük mintegy 70 százalékát ultrafeldolgozott élelmiszerek formájában fogyasztják el, az ideális kardiovaszkuláris egészség szintjének csupán felével élnek azokhoz képest, akik a teljes kalóriabevitelük legfeljebb 40 százalékát viszik be szervezetükbe ilyen ételek formájában.
Az ételeket az elkészítésük során használt ipari folyamatok mennyisége és célja alapján kategorizálják. Azokat nevezik ultrafeldolgozott élelmiszereknek, amelyek teljesen vagy jórészt olyan táplálékból kivont anyagokból állnak, mint a zsírok, keményítők, hidrogénezett zsírok, hozzáadott cukrok, módosított keményítők és ide tartoznak olyan “kozmetikai” adalékok, mint a mesterséges ízesítők, színezékek vagy emulgeálószerek. Ilyen termékek például az üdítőitalok, a csomagolt sós rágcsálnivalók, sütik, feldolgozott húsok, porformájú és előcsomagolt levesek – írja a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
“Az egészséges táplálkozás kiemelt fontosságú a szív és a vérerek egészségének megőrzésében” – hangsúlyozta Zefeng Zhang, a CDC kutatója. “Az ultrafeldolgozott ételek gyakran helyettesítik a tápanyagban gazdag ételeket, mint a gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat és a sovány fehérjét, melyek támogatják a szív egészségét. Ráadásul az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gyakran magas a só, a hozzáadott cukor, a telített zsír és más, a szívbetegségek kockázatát növelő anyag aránya” – tette hozzá.
A szakértők az amerikai országos egészségügyi és táplálkozási felmérés (NHANES) során 2011 és 2016 között gyűjtött adatokat használták vizsgálatuk során. Ennek keretében 13 446, húszéves vagy annál idősebb felnőttről szereztek információkat, akiknek megismerhették táplálkozási szokásait és a szív- és érrendszeri egészségükre vonatkozó kérdésekre adott válaszait.
(Forrás: Galenus)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
