A kullancsnál két szaporodási ciklust figyelhetünk meg: a tavaszit és a nyárit, mivel ilyenkor sűrű az esőzés, ami kimondottan kedvez nekik. A nőstények aktivitását befolyásolja a napsugárzás, a páratartalom és a nedvesség. A száraz, nyári időjárást nem szeretik (bár akkor is aggódhatunk miattuk, mert szinte minden helyzetben feltalálják magukat és képesek túlélni a szélsőséges helyzeteket is), a langyos / hidegebb tavasz / ősz és a megfelelő páratartalom viszont paradicsomi környezetet biztosít számukra.
2004-2007-ben készült egy kutatás, mely a Kárpát-medencében található, Európában őshonos Ixodes ricinus (ricinus kullancs) életét hivatott megfigyelni. Az említett időszakban történt felmérés alatt a tavaszi csúcs a májusi-júniusi hónapokra esett (óránként 84-128 db kullanccsal), az őszi pedig szeptemberre (óránként 21 kullanccsal).
Ha enyhe az ősz és a tél, sokkal több kullancs áll lesben a fűben, a virágokon és a bokrok között, a globális felmelegedés miatt pedig az utóbbi évtizedekben olyan területeken is megjelentek ezek az ízeltlábúak, ahol korábban nem igazán fordultak elő.
Hazánkban fokozottan veszélyes területnek számít Vas, Zala, Somogy, Győr-Moson-Sopron és Nógrád megye, a Balaton-felvidék, valamin Budapest és annak agglomerációja. Korábban csak az erdők és a mezők jelentettek veszélyt, ám „manapság” már a városok kertjeit, parkjait is előszeretettel népesítik be.
Ha hosszú (és melegnek mondható) az ősz, akkor a kullancsok jobban szaporodnak. Életük kilencven százalékában „szabadon” élnek, a fejlődésük egy része viszont a vérszíváshoz van kötve. Hazánkban „háromgazdás” kullancsokkal találkozhatunk, melyek minden fejlődési szakaszban – láva, nimfa, kifejlett állat – vért szívnak a „gazdatesten”.
A lárva napokon át issza a vért, majd lepottyan a földre és nimfává válik. Aztán újra testet keres (vannak olyan kullancsok, melyek gyíkokra, madarakra, kutyákra, vagy az emberre akaszkodnak), majd 3-8 nap után ismét elereszti áldozatát, és átvedlik kifejlett nősténnyé vagy hímmé. A közönséges kullancs ivarérett korban háziállatokon, nagyobb testű emlősökön, illetve az embereken élősködik.
Szupergyorsan szaporodik: egy nőstény akár 4.000-15.000 tojást is tud rakni!
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/09/24/az-oszi-erdo-veszelye-a-kullancs/
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
