A tanulmányhoz a Glasgow-i Egyetem kutatói 200 ezer felnőtt egészségügyi adatait használták fel. Az elemzés megállapította, hogy 2003 és 2017 között a dohányzás miatt bekövetkezett halálozás aránya 23,1 százalékról 19,4 százalékra esett vissza.
Ugyanezen időszak alatt viszont az elhízottsághoz köthető halálozás aránya 17,9 százalékról 23,1 százalékra nőtt. Skóciában 2006. március 26-án vezették be a nyilvános helyeken való dohányzás tilalmát. Ezt követte az a tilalom, amely a gyermeket szállító autóban tiltotta meg a rágyújtást, majd a börtönökben is betiltották a dohányzást. Az intézkedéseknek köszönhetően csökkentek a dohányzással kapcsolatos egészségi problémák.
A BMC Public Health folyóiratban publikált tanulmány egyik szerzője, Jill Pell emlékeztetett arra, hogy “a dohányzás évtizedekig állt a közegészségügyi beavatkozások homlokterében, mivel az elkerülhető halálozások vezető okának számított”. “Ennek eredményeként az Egyesült Királyságban csökkent a dohányzás elterjedtsége. Ugyanakkor az elhízás gyakorisága nőtt ” – fűzte hozzá.
A tudós magyarázata szerint az elhízottsághoz, a túl magas testtömegindexhez köthető halálozási arány növekedése az elhízás daganatos betegségekben, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekben játszott szerepének tulajdonítható.
Az elhízás és a túlsúly a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és néhány ráktípus – köztük a mellrák és a vastagbélrák -, továbbá a stroke kialakulásának kockázatát növeli. A tanulmányban átlagosan 50 éves Angliában vagy Skóciában élő felnőttek egészségügyi felméréseit elemezték. A kutatók azt találták, hogy bár az elhízás valószínűleg több halált okoz az idősebb felnőtteknél, a dohányzás viszont a fiatalok halálozásában játszik nagyobb szerepet.
A 16-44 évesek csoportjában a dohányzás 2,4 százalékkal vezetett nagyobb valószínűséggel halálozáshoz, mint az elhízás. A kutatók azt is megállapították, hogy a statisztikákban a nemek között is volt különbség. A 2017-es adatok szerint az elhízás és a testzsírfelesleg a férfiaknál mintegy 5,2 százalékkal több halált okozott, mint a dohányzás, a nőknél pedig 2,2 százalékkal több halálozáshoz vezetett az elhízás.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
