A hazánkban tenyésző 2000 féle virágzó növény közül 250 növény pollenje okozhat allergiát. Magyarország éghajlati viszonyai között akár már január végén is elkezdődhet az allergiás szezon a mogyorófélék és az éger virágzásával. A mogyoró porzós barkái nagy mennyiségű allergént tartalmaznak, ezek okozzák a gondot. A mogyorónak rövid a nyugalmi időszaka – nővirágai már decemberben nyílnak, míg a hímvirágok rendszerint február második felében (a növény genetikai alapon ezzel az időbeli eltolással védekezik az önbeporzás ellen). Gyakorta megfigyelhető, hogy az éger virágai még a levelek előtt megjelennek.
A mogyorót követi márciustól a nyár, nyír, kőris, platán szezonja.
Az allergiás reakciót a növények szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák, amiket a szél akár 400 km-es távolságba is elszállíthat. A szélmegporzású növények óriási mennyiségű pollent – csupán egyetlen mogyoróbokor 600 millió pollent – termelnek, és szétszórják a szélrózsa minden irányába. A belélegzett pollen a légutak nyálkahártyáján megtapadva okozza a szénanátha tüneteit, a tüsszögést, orrfolyást, szemviszketést.
A tél végével és a jó idő beköszöntével a levegő virágportartalma folyamatosan növekszik, ezért az allergiásoknak ajánlott a tünetek mérséklése érdekében időben, már a téli hónapokban megkezdeni a védekezést!
A légúti allergia tüneteinek enyhítésére ma már nagyon sokféle gyógyszer létezik, de sokat tehetünk közérzetünk javításáért természetes megelőző terápiával is.
Ilyen természetese és hatékony megoldást kínál az egészségügyi száraz sóterápia. Egy 20 alkalomból álló kúra jótékony hatása akár 8-9 hónapig is tarthat. Allergiásoknál normalizálódik az egyébként tüneteket kiváltó hisztamin- és IgE-szint, megszűnik a szem-, orr-, fül- és szájpad viszketése. A leghatékonyabb egészségügyi sóterápiá, sóklinikákon, orvosi indikáció és kontroll mellett zajlanak, országszerte több száz orvossal és egészségügyi intézményekkel együttműködésben.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
