A 164 felnőtt bevonásával zajlott vizsgálatból kiderült, hogy napi hat óra alvás mellett a 18 és 55 év közötti résztvevők gyakrabban lettek náthásak, mint azok, akik napi hét órát töltöttek pihenéssel. A kockázat az alvásidő csökkenésével egyenes arányban nő. A hat órát alvók 4.2-szer, az öt órát alvók 4.5-szer gyakrabban betegedtek meg.
Korábbi kutatások is rámutattak erre az összefüggésre, miszerint az alvás mennyisége és minősége befolyásolja az immunrendszer működését – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a jóAlvás Központ orvosa. „Arról is készültek vizsgálatok, hogy a kevés, vagy rossz minőségű, nem pihentető alvás nemcsak a közönséges nátha, de az olyan krónikus betegségek megjelenésében is fontos szerepet játszik, mint a diabétesz, vagy a magas vérnyomás.”
A vizsgálatot végző kutatók arról is beszámoltak, hogy egy egyébként egészséges személy szervezetében már egy éjszaka alvásmegvonás is látható elváltozásokat idéz elő. Kimutatták, hogy megváltozik a vérben található immunsejtek összetétele, és eltérés mutatkozik abban is, hogy milyen típusú kémiai hírvivők szabadulnak fel az immunrendszer működésében résztvevő sejtekből.
Az összefüggés azért jelentős, mivel egyes adatok szerint az amerikaiak 20 százaléka alszik napi hat óránál kevesebbet. Az eset kapcsán gyakorlatilag világjárványról is beszélhetünk, a napi alvásmennyiség csökkenése általános jelenség, mely hazánkban, és egyre fiatalabbak körében is megfigyelhető – jegyzi meg dr. Vida Zsuzsanna. „Fontos hozzátenni, hogy a pihentető alvás nem csak az alvásidő hosszán múlik, az alvás minősége is lényeges az egészség megőrzésének szempontjából. Ha például valaki nehezen alszik el, az éjszaka folyamán többször felriad, vagy az alvási apnoe tünetei jelentkeznek nála, akkor akár 10-12 óra alvás után sem tud a szervezete regenerálódni. Az alvásproblémák kezelésére létezik orvosi segítség, panasz esetén érdemes ezt igénybe venni!”
(Forrás: PatikaMagazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
