A 164 felnőtt bevonásával zajlott vizsgálatból kiderült, hogy napi hat óra alvás mellett a 18 és 55 év közötti résztvevők gyakrabban lettek náthásak, mint azok, akik napi hét órát töltöttek pihenéssel. A kockázat az alvásidő csökkenésével egyenes arányban nő. A hat órát alvók 4.2-szer, az öt órát alvók 4.5-szer gyakrabban betegedtek meg.
Korábbi kutatások is rámutattak erre az összefüggésre, miszerint az alvás mennyisége és minősége befolyásolja az immunrendszer működését – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a jóAlvás Központ orvosa. „Arról is készültek vizsgálatok, hogy a kevés, vagy rossz minőségű, nem pihentető alvás nemcsak a közönséges nátha, de az olyan krónikus betegségek megjelenésében is fontos szerepet játszik, mint a diabétesz, vagy a magas vérnyomás.”
A vizsgálatot végző kutatók arról is beszámoltak, hogy egy egyébként egészséges személy szervezetében már egy éjszaka alvásmegvonás is látható elváltozásokat idéz elő. Kimutatták, hogy megváltozik a vérben található immunsejtek összetétele, és eltérés mutatkozik abban is, hogy milyen típusú kémiai hírvivők szabadulnak fel az immunrendszer működésében résztvevő sejtekből.
Az összefüggés azért jelentős, mivel egyes adatok szerint az amerikaiak 20 százaléka alszik napi hat óránál kevesebbet. Az eset kapcsán gyakorlatilag világjárványról is beszélhetünk, a napi alvásmennyiség csökkenése általános jelenség, mely hazánkban, és egyre fiatalabbak körében is megfigyelhető – jegyzi meg dr. Vida Zsuzsanna. „Fontos hozzátenni, hogy a pihentető alvás nem csak az alvásidő hosszán múlik, az alvás minősége is lényeges az egészség megőrzésének szempontjából. Ha például valaki nehezen alszik el, az éjszaka folyamán többször felriad, vagy az alvási apnoe tünetei jelentkeznek nála, akkor akár 10-12 óra alvás után sem tud a szervezete regenerálódni. Az alvásproblémák kezelésére létezik orvosi segítség, panasz esetén érdemes ezt igénybe venni!”
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
