Nyáron a lengébb öltözet miatt nagyobb az esélye annak, hogy a melltartó, vagy a fürdőruha fémcsatja, az övcsat közvetlenül érintkezik a bőrünkkel. Színesebben öltözködünk, s ez a kiegészítőkben is megmutatkozik, szívesen választunk az aktuális ruhákkal színben harmonizáló ékszereket. A bizsuk viselése pedig az arra érzékenyeknél kellemetlen tünetekkel is járhat. Gyakori a fülcimpákon, a nyaklánc vonalában, vagyis a fémmel történt érintkezés helyén megjelenő vörösség, bőrpír, égő érzés – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A nikkelallergia tüneteit számos, a hétköznapok során is használt eszközzel történő érintkezés is kiválthatja. Nikkelt tartalmazhatnak például nemcsak egyes ékszerek, övcsatok, de a rozsdamentes acélból készült tárgyak, pénzérmék, sőt akár a szemüvegkeretek és egyes kozmetikumok pl. szemhéjtus, vagy hajfesték is.
Kevesen tudják, hogy a nikkelallergia nem csak bőrtüneteket okozhat – figyelmeztet a főorvosnő. Létezik egy, a nikkelallergiás betegeken jelentkező, általános tüneteket okozó „nikkelallergia szindróma” is. Ez a tünetcsoport, amelyre jellemző lehet a hirtelen megjelenő kiterjedt csalánkiütés, nagy felületű ekcéma, sajátságosan bőrérintkezés nélkül alakul ki. Jelentkezhet még fejfájás, fáradékonyság, vérszegénység is. Amennyiben a felsorolt tünetek mellett hasi fájdalom, puffadás, hányinger, hányás, étkezést követő fulladás, hasmenés, székrekedés is jelentkezik, mindenképpen gondolnunk kell nikkelallergiára is. Ez esetben ugyanis a tünetek okozója az étkezéssel bevitt nikkel, amely a tápcsatornából felszívódva hoz létre általános allergiás tüneteket. A mogyoró, zab, kakaó (csokoládé), paradicsom, dió és mandula nikkeltartalma különösen magas.
Szigorú diéta és a kiegészítők, ruhadarabok szelektálása helyett ma már korszerű kezelési mód áll a betegek rendelkezésére – hívja fel a figyelmet dr. Balogh Katalin. A hivatalos nevén nikkel deszenzitizációként definiált folyamat lényege, hogy a beteget folyamatosan szoktatjuk hozzá a nikkelhez, így az többé nem okoz majd panaszokat. A kezelés nikkelt tartalmazó kapszulákkal, szájon át alkalmazva történik. Nagyon alacsony dózissal, 0,1 nanogramm mennyiséggel kezdünk, fokozatosan emelve az adagot, majd beállunk egy fenntartó dózisra, melyet legalább egy éven át kell szedni.
A vizsgálatok szerint a terápia mind a bőrtüneteket, mind pedig a nikkelallergia szindróma által okozott panaszokat hatékonyan szünteti meg. A kezelést kezdetben kombináljuk nikkelszegény étrenddel, majd a fenntartó adag elérése után fokozatosan visszavesszük ezeket az – egyébként egészséges és a szervezet számára szükséges – élelmiszereket a táplálkozásba.
(Forrás: Patika Magazin )
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
