A nevetés egyszerre stresszoldó, pihentető hatású, védi a szívet és az ereket, jót tesz az immunrendszernek, a tüdőfunkciónak, a közérzetnek, az örömérzet kialakulásának.
A nevetés rendkívül komplett izomgyakorlat, amely az izmaink nagy részét igénybe veszi, az arcunktól a rekesz izmon (amely részt vesz a légzésben) és a hasizmokon át a lábunkig. A nevetés során ezek az izmok gyorsan és erősen összehúzódnak, ami nagy energiafelhasználással jár, és segít formában maradni.
Az egyik amerikai egyetem kutatói által korábban közzétett tanulmányból kiderül, hogy napi 10-15 perc nevetés 10-40 kcal-t éget el, ami évente 2 kilónyi fogyással lehet egyenértékű. Ezenkívül a többféle izom erős összehúzódása, majd ellazulása a relaxáció érzését váltja ki – a nevetés ezért is segít a stressz elleni küzdelemben. Egyes szakemberek szerint a kacagás utáni relaxáció kb. 45 percig tart. Ez a hatás előmozdítja a gyorsabb elalvást és a hosszabb ideig tartó éjszakai pihenést.
Ezt támasztja alá egy koreai tanulmány is, amely 109, 65 év feletti ember körében végzett kutatás eredményét összegezte. A kutatók megállapították, hogy a nevetés érezhető mértékben csökkentette náluk az álmatlanság gyakoriságát, és javította az alvás minőségét.
A nevetés idegrendszerünk két fő összetevőjére is hat, amelyek egymást követően aktiválódnak, nem teljesen ismert mechanizmusok révén. Az egyik a szimpatikus idegrendszer (ingerlésekor szaporábban ver a szív, a vérnyomás emelkedik), a másik az ellentétes hatású paraszimpatikus idegrendszer (működésekor a szívverés lassul, a vérnyomás csökken). A nevetés az artériák összehúzódását, majd ellazulását idézi elő, ami többek közt növeli a rugalmasságukat, és jobb oxigénellátást biztosít a szöveteknek.
Márpedig ezek az élettani változások hozzájárulnak a jó fizikai egészség megőrzéséhez, amint azt egy nemrégiben megjelent angol–holland összefoglaló munka is megerősítette: 115 tanulmány elemzése után a kutatók meg – állapították, hogy a nevetés csökkenti a vércukorszintet, mérsékli a vérnyomást és a pulzusszámot, javítja az immunrendszer és a tüdő működését.
Egy másik, új-zélandi tanulmány, amelyet 2018-ban publikáltak egy szaklapban, arra a következtetésre jutott, hogy egy humoros videó 6 percig tartó nézése hasonló előnyökkel jár a szívre, mint a fizikai aktivitás (gyaloglás, futás stb.).
Amikor egy jó vicc vagy egy meglepetésszerű komikus helyzet váltja ki, a nevetés serkenti a dopamin felszabadulását, amely az öröm- és elégedettségérzés hormonja. Segíti továbbá az endorfinok termelődését, amelyek többek közt nyugtató, pihentető és szorongásoldó hormonok – innen ered a depresszióellenes hatás. Számos publikáció tanúsítja a nevetés jótéteményeit a negatív érzelmek csökkentésében.
Ilyen pl. egy olasz tanulmány, amelyet 2019-ben tettek közzé az egyik neves szakfolyóiratban, és mintegy 60, az elmúlt három évtizedben a témában megjelent munka eredményeit elemezte. Az endorfinok felszabadulása segít a fájdalom csökkentésében is.
Egy brit tanulmány néhány éve kimutatta, hogy egy 15 perces nevetés elegendő a fájdalomtűrési képesség kb. 10%-os növekedéséhez. Ez az egyik ok, amely miatt a kórházak hivatásos bohócokat hívnak a betegekhez. Számos kutató bizonyította azt is, hogy a bohócok jelenléte fájdalmas beavatkozások (punkció, szúrás stb.) során csökkenti a fájdalomcsillapítók szükséges mennyiségét.
Forrás: Galenus
Fotó: Pleva Zsuzsi
Az ízületi fájdalom az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik, különösen 50 év felett, amikor az ízületi porcok természetes módon veszítenek rugalmasságukból és csökken a kollagéntermelés. A kellemetlen tünetek azonban hatékonyan kezelhetők, akár természetes módszerekkel, akár gyógyszertári készítményekkel.
A tél után a szervezetünk vitaminraktárai gyakran lemerülnek, ami fáradtságot, gyengébb immunrendszert és hormonális egyensúlyzavarokat eredményezhet. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy friss, szezonális ételekkel és szuperélelmiszerekkel pótoljuk a hiányzó tápanyagokat, miközben támogassuk az egészségünket és a vitalitásunkat.
Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra egészsége közvetlen hatással van a mentális állapotra. Az úgynevezett bél-agy tengely révén a bélbaktériumok befolyásolhatják a hangulatot, a szorongás szintjét és akár a depresszió kialakulásának kockázatát is.
