Hazánkban évente mintegy 1500-an halnak meg a betegség következtében, melynek hátterében a dohányzáson és az alkoholizmuson túl a humán papilloma vírus (HPV) is állhat.
A közlemény idézi Mensch Károlyt, a SE Fogorvostudományi Kar orális diagnosztikai tanszékének egyetemi tanársegédjét, aki szerint a szájüregi daganatok (az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú elváltozásai) száma valamelyest csökkenő tendenciát mutat: míg 2005-ben 3400, 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az évenkénti körülbelül 1500 halálos áldozat több mint a duplája a közlekedési balesetben elhunytak számának.
A szájüregi daganatos megbetegedések száma nem mérséklődik olyan ütemben, mint ahogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás – mondja a szakorvos, aminek oka a HPV. Mind a férfiaknál, mind a nőknél már 40 éves kor előtt is előfordul a betegség, ezért is különösen fontos hogy a fiúknál is bevezetik a HPV elleni védőoltást, ami pozitív hozadékkal járhat a szájüregi daganatok területén.
A legtöbb szájüregi daganatos betegség súlyossá válása megelőzhető évenkénti szűréssel, amely az állami fogászati rendelőkben díjmentes, és minden új páciensnél, illetve az évenkénti vizsgálatok esetén is elvégzi a szakember. Hagyományos fogorvosi vizsgálatnál mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját.
A szűrés miatt azoknak is érdemes évente elmenniük fogorvoshoz, akiknek már nincs saját foguk és protézist hordanak, ugyanis a daganat nem a fogakat, hanem a nyálkahártyát támadja meg. A rákos elburjánzás a csontban, az erekben, valamint a nyaki nyirokcsomóban is feltűnhet. Áttét esetén az ötéves túlélés esélye 25-40 százalék, míg a kis kiterjedésű, áttét nélküli daganatoknál 75-80 százalék. Éppen ezért egyetlen év is nagy jelentőséggel bír a szájüregi daganatok felismerésekor – hívja fel a figyelmet Mensch Károly.
A szájüregi daganatokkal kapcsolatban az az egyik legnagyobb probléma, hogy a rizikócsoportba tartozó betegek zöme az orvoshoz nem járó, 60 év feletti, rosszabb szociális helyzetben lévő, dohányzó és alkoholt fogyasztó férfiak közül kerül ki. Kitért arra is, hogy egyre több fiatalabb, káros szenvedélyektől mentes jó szociális helyzetű és szájhigiéniájú betegnél is előfordul a szájüregi daganat, az ő esetükben a HPV-fertőzés a vezető kóroki tényező.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
