Rendszeres önellenőrzés: megfelelő fényviszonnyal ellátott helyiségben, szabad szemmel vagy tükör segítségével rendszeresen érdemes átvizsgálni a bőrfelületet. A változásokat érdemes rögzíteni, akár fényképezőgép segítségével.
Bőrgyógyászati vizsgálat: a bőrgyógyászati vizsgálat indokolt, ha egy újonnan kialakult elváltozás nem tűnik el 3 héten belül, vagy egy korábban ismert anyajegy változást/növekedést mutat alakjában, színében, méretében.
Szolárium elkerülése: a WHO szerint a szolárium az egyik legveszélyesebb rákkeltő. A szolárium UV sugarai károsítják a bőr DNS-ét és bőrrák kialakulásához vezethetnek.
Kontrollált napozás: a hirtelen, intenzív és direkt napozás nem javasolt. Annak érdekében, hogy elkerüljük a napégést, bőrpírt 11:00 és 15:00 között nem érdemes napra menni.
Fényvédelem: olyan fényvédő krémet érdemes választani, ami az UVA és UVB sugárzással szemben is védelmet nyújt. Ez általában a magasabb faktorszámú (50+) fényvédő krémekre igaz. A fényvédő krémek hatóideje körülbelül 2-3 óra, így napozás előtt fél órával, majd két óránként újra érdemes felvinni a bőrre a krémet. A fényvédő krémeken túl a megfelelő ruházat nyújtja a legjobb védelmet a napfénnyel szemben. A legjobb, ha a megfelelő öltözék mellett, széles karimájú kalappal és polaroidos napszemüveggel is védekezünk a napfény káros hatásai ellen.
Forrás: Magyar Dermatológiai Társulat / PatikaMagazin
Idén is meghirdetjük a PatikaPlus Gyógyszertárak, az Alba Fehérvár kosárlabda csapatának és az Alba Fehérvár KC női kézilabda csapatának közös rajzpályázatát - immár 12. alkalommal! Az általános iskolás gyermekek kreativitását hívjuk játékra, hogy bemutassák a sport, a csapatmunka és az egészséges életmód világát.
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
