Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont orvosa szerint azonban kizárólag a gyakori betegeskedés alapján nem lehet erre következtetni, ám ha más tüneteink is jelentkeznek, az akár immunhiányos állapotot is jelezhet.
Az immunhiányos betegségeknek több formáját ismerjük. A primer immunhiány tünetei rendszerint már gyermekkorban megmutatkoznak. Léteznek másodlagos immunhiányos állapotok, amelyek más betegségekhez – például diabétesz, vesebetegség – jönnek létre. Ezen kívül gyakori fertőzéseket okozhat az is, ha valaki olyan gyógyszert szed, amely az immunrendszer működését gátolja, például autoimmun betegség esetén. A szerzettimmunhiány legismertebb formája pedig az AIDS.
1. Visszatérő, más okkal nem magyarázható láz
Elhúzódó, tartós hőemelkedés vagy láz esetén – amennyiben minden szükséges vizsgálat elvégzése megtörtént és mégsem találják a kiváltó okát – a diagnózis: ismeretlen eredetű láz. Ilyen esetben gondolni kell az immunhiányos állapot lehetőségére is.
2. Hasmenés
Gyakori tünet, lehet egyszerű gyomorrontás vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés következménye. Ha azonban a tünetek nem múlnak, a hasmenés napokig-hetekig is fennáll, oly mértékben, hogy a betegnél már fogyás is megfigyelhető, akkor komolyabb ok is állhat a háttérben.
3. Több antibiotikumot igénylő fertőzés egy éven belül
Felnőtteknél évi 2-3 légúti betegség az őszi-téli időszakban átlagosnak nevezhető, sőt fogékonyabbak lehetünk a fertőzésekre, ha elhúzódó, például munkahelyi vagy családi stressz is nehezíti az életünket. Aggodalomra ad azonban okot az évente négy vagy több antibiotikumos kezelést igénylő fül-, tüdő-, orrmelléküreg-, vagy hörgőgyulladás.
4. Bőrtünetek
Figyelmeztető jel lehet, ha a gyakori fertőzések mellé szájpenész, gombás fertőzések visszatérő tályogok jelenléte is társul
5. Antibiotikumra nem reagáló fertőzések
Ha a betegnél visszatérő és/vagy szokatlan kórokozók által okozott fertőzések jelentkeznek, melyek antibiotikumokra nem vagy nagyon rosszul reagálnak, ha intravénás antibiotikumra van szükség, akkor is érdemes immunhiányra gyanakodni.
Komplex kivizsgálás
Gyakori fertőzések esetén minden esetben szükséges ellenőrizni, hogy nincs-e valamilyen szervi eltérés a háttérben. Visszatérő orrmelléküreg-gyulladást okozhat például orrpolip vagy fel nem ismert légúti allergia, sőt reflux is, így első körben az adott szakorvosi kivizsgálásra van szükség. Lényeges a beteg alapos kikérdezése, a családi és egyéni kórelőzmény megismerése. Emellett laboratóriumi tesztek és immunológiai vizsgálatok is segítenek annak eldöntésében, hogy a beteg esetében beszélhetünk-e immunhiányos állapotról – magyarázza dr. Kádár János.
Forrás: Galenus
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
