Mind az antitestalapú kezelés, mind a fehérjealapú oltás csökkentette az Alzheimer-kór tüneteit állatkísérletekben – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.
A Leicesteri Egyetem, a Göttengeni Orvostudományi Egyetem és LiFeArc című orvostudományi kutatási alapítvány kutatói a Molecular Psychiatry című folyóiratban ismertették eredményeiket.
A kutatók az Alzheimer-kóros betegek agyában kialakuló plakkokban lévő béta-amiloid fehérje egy oldódó formájára összpontosítottak mind az antitestalapú kezelés, mind az oltóanyag esetében. “Klinikai kísérletekben az amiloid plakkokat az agyban felbontó egyetlen potenciális kezelés sem igazán sikeres az Alzheimer-kór tüneteinek csökkentésében. Ezért döntöttük egy más megközelítés mellett. Azonosítottunk egy antitestet egerekben, amely semlegesíti az oldódó béta-amiliod megcsonkított formáját, de nem kötődik a fehérje vagy a plakkok normális formáihoz” – idézte Thomas Bayer professzort a Leicesteri Egyetem közleménye.
A kutatók ezt az antitestet átalakították oly módon, hogy az immunrendszer ne ismerje fel idegenként és elfogadja azt. Létrehozták a béta-amiloid egy szerkesztett formáját, “amelyről úgy véltük, hogy felhasználható egy oltáshoz, hogy az immunrendszert arra ösztönözzük, hogy a TAP01_04 típusú antitesteket állítson elő” – mondta Mark Carr professzor.
Amikor a kutatók tesztelték a szerkesztett béta-amiloid fehérjéket egerekben, azt találták, hogy az egerek termeltek TAP01 antitestet.
A göttingeni kutatócsoport ezeket az antitesteket és a létrehozott béta-amiloid oltást két egérkísérletben vizsgálta. Azt találták, hogy mind az antitest, mind a vakcina segített helyreállítani idegsejtfunkciót, növelni az agyban a glükóz anyagcserét, helyreállítani az emlékezetvesztést és csökkenteni a béta-amiloid plakkokat.
Bár a kutatás korai szakaszban van, ha ezeket az eredményeket meg tudjuk ismételni emberekkel folytatott klinikai próbákban, akkor az megnyithatja a lehetőséget nemcsak az Alzheimer-kór kezelésére a tünetek megjelenése után, de a betegség elleni oltásra is még azelőtt hogy a tünetek megjelennének – mondta Mark Carr professzor.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
