Barion Pixel
  

Tudtad, hogy a málna csonthéjas termésű?



 

A málna a rózsafélék családjába tartozik, azon belül is a Rubus nemzetséghez. Népi nyelven himpér (a német Himbeere-ből adódóan), illetve „boldogasszony csipkéje”. Bölcsője Közép- és Észak-Európa, valamint Észak-Amerika lombos erdei. A hideg és a mérsékelt éghajlaton a 2000 méteres tengerszint feletti magasságig megél.

 

Állítólag Kréta szigetén, az Ida nevű hegyén kezdték el először termeszteni, és innen ered latin neve (Rubus Idaeus). Innen terjesztették aztán el a rómaiak. Plinius például i.sz. 23-ban már említést tesz a málnáról, s arról, hogy a középkorban előszeretettel ültették a kolostorkertekbe, s nemesítették is, mivel gyógyító hatású.

 

A málna kapcsán általában a piros színre asszociálunk, ám vannak enyhén lilás, sötétlilás, fehér, sárga és fekete színűre érő fajták is! (1601-ből már találunk feljegyzéseket sárga málnáról.) A vad gyümölcs gömbölyded és 1 cm átmérőjű, a nemesített hosszúkás és 1-2 cm-es.

 

A málna nagyon hasznos a szervezetünk számára: egy maréknyi gyümölcsben (kb 100 gramm) 25 mg C-vitamint találhatunk, s nagyon sok B1, B2, A, és provitamint is. Sok benne az antioxidáns (óvja szervezetünket a szabadgyökök sejtszintű rongálásától), flavonoid, bőven tartalmaz gyümölcssavakat, növényi rostokat (amivel segíti az emésztést), cserzőanyagokat, pektint.

 

100 gramm málna energiatartalma 150-200 kJoule / 34 kcal, 0,9 g fehérje, 0-3-0,5 g zsír, 11-12 g szénhidrát, s kiemelendő 25-40 mg-os kalcium-, 170 milligrammnyi kálium-, 30 mg magnézium- és 0,6-1 mg-os vastartalma. A benne lévő gyümölcscukor nagyon értékes! 100 gramm málnából 80-85 gramm a víz – így segíti szervezetünk hidratálását a nyári melegben.

 

 

A málnáról további érdekkességek olvashatók az alábbi linkre kattintva:

http://fmc.hu/2018/07/07/tudtad-hogy-a-malna-csonthejas-termesu/


Tetszett a cikk?
 

2018. július 15.

Hasonló cikkek

Mit tehetünk az őszi hajhullás, korpásodás és fejbőrpanaszok ellen?

Az ősz beköszöntével nemcsak a természet változik meg, hanem a testünk is alkalmazkodik a hűvösebb, szelesebb időjáráshoz. Amikor lehűl a levegő és előkerülnek a sapkák, sálak és a vastagabb kabátok, hajunk és fejbőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Sokan ilyenkor azt veszik észre, hogy a hajuk jobban hullik, a fejbőrük szárazabb vagy épp zsírosabb lesz - és gyakran sajnos megjelenik a korpa is. Ezek a változások nem feltétlenül jelentenek betegséget – az évszakváltás természetes folyamatokat indít el, de érdemes tudatosan felkészülni rájuk.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Hogyan ápoljunk kézbőrünket ősszel?

Az ősz beköszöntével nemcsak ruhatárunkat kell átalakítanunk, hanem bőrápolási rutinunkat is. A hűvös, szeles idő és a beltéri fűtés egyaránt megviseli a bőrt: gyakrabban jelentkezik szárazság, húzódás, repedezett kéz, kipirosodás, sőt, az érzékenyebb bőrűeknél akár ekcémás tünetek is fellángolhatnak. Ahhoz, hogy bőrünk ősszel is egészséges és rugalmas maradjon, fontos a tudatos hidratálás, a megfelelő krémek használata és a kíméletes ápolás.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Tőzegáfonya – az immunrendszer és a húgyutak védője

Ősszel a szervezetünk egyre inkább ki van téve a megfázásnak, a fáradtságnak és a húgyúti problémáknak. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan keresik a természetes immunerősítőket és avédelmező élelmiszereket. A tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) talán nem olyan ismert gyümölcs, mint az alma vagy a körte, mégis évszázadok óta a népi gyógyászat egyik titkos fegyvere.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!