Optimális D-vitamin-szint: 90%-kal kevesebb influenza
„A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal (!) csökkentené” – hívja fel a figyelmet a télvíz idején különösen aktuális, kevésbé ismert hatásokra is a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület közreműködésével készült hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről. Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre.
Ha hiányzik a D-vitamin
A szinte minden szervrendszerben érvényesülő hormon hiányállapotában ugyanekkor kiszolgáltatottabbá válunk
a vírusos
bakteriális betolakodókkal
gyulladásokkal szemben, és
akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint
a cukorbetegség,
a sclerosis multiplex vagy
a pikkelysömör.
Ha nem pótoljuk, télen szinte biztosan D-vitamin-hiányban szenvedünk
A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, ám hazánkban télen igen alacsony a napsütéses órák száma, késő ősztől kora tavaszig nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termeléséhez – ráadásul még zárt ruházatunk is elzárja bőrünket. Sajnos a nyáron képzett tartalékokra sem támaszkodhatunk, mert ezek körülbelül hat hét alatt kiürülnek.
Noha a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés, ilyenkor érdemes különösen odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, nem megfeledkezve
a tojásról,
a májról és
a gyakran méltatlanul mellőzött olajos húsú halakról, pl. a heringről, a lazacról vagy a makréláról sem.
Az adagolás
Az átlagos magyar étrend napi 80 NE-et biztosít (más országokban ez nagyjából 150 NE, azaz Nemzetközi Egység), emellett március végéig mindenkinek javasolható a preventív célú D-vitamin-bevitel. Egészséges felnőtteknek napi 2000 NE, túlsúly esetén ennek a duplája, 4000 NE, gyermekek számára a növekedés teljes időszakában pedig napi 400 NE ajánlható.
Ha növeli a D-vitamin-szintjét, elkerülheti az influenzás megbetegedést!
(Forrás: PatikaMagazin)
Tetszett a cikk?
2020. január 28.
Hasonló cikkek
Mit tehetünk az őszi hajhullás, korpásodás és fejbőrpanaszok ellen?
Az ősz beköszöntével nemcsak a természet változik meg, hanem a testünk is alkalmazkodik a hűvösebb, szelesebb időjáráshoz. Amikor lehűl a levegő és előkerülnek a sapkák, sálak és a vastagabb kabátok, hajunk és fejbőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Sokan ilyenkor azt veszik észre, hogy a hajuk jobban hullik, a fejbőrük szárazabb vagy épp zsírosabb lesz - és gyakran sajnos megjelenik a korpa is. Ezek a változások nem feltétlenül jelentenek betegséget – az évszakváltás természetes folyamatokat indít el, de érdemes tudatosan felkészülni rájuk.
Az ősz beköszöntével nemcsak ruhatárunkat kell átalakítanunk, hanem bőrápolási rutinunkat is. A hűvös, szeles idő és a beltéri fűtés egyaránt megviseli a bőrt: gyakrabban jelentkezik szárazság, húzódás, repedezett kéz, kipirosodás, sőt, az érzékenyebb bőrűeknél akár ekcémás tünetek is fellángolhatnak. Ahhoz, hogy bőrünk ősszel is egészséges és rugalmas maradjon, fontos a tudatos hidratálás, a megfelelő krémek használata és a kíméletes ápolás.
Tőzegáfonya – az immunrendszer és a húgyutak védője
Ősszel a szervezetünk egyre inkább ki van téve a megfázásnak, a fáradtságnak és a húgyúti problémáknak. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan keresik a természetes immunerősítőket és avédelmező élelmiszereket. A tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) talán nem olyan ismert gyümölcs, mint az alma vagy a körte, mégis évszázadok óta a népi gyógyászat egyik titkos fegyvere.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
