Optimális D-vitamin-szint: 90%-kal kevesebb influenza
„A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal (!) csökkentené” – hívja fel a figyelmet a télvíz idején különösen aktuális, kevésbé ismert hatásokra is a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület közreműködésével készült hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről. Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre.
Ha hiányzik a D-vitamin
A szinte minden szervrendszerben érvényesülő hormon hiányállapotában ugyanekkor kiszolgáltatottabbá válunk
a vírusos
bakteriális betolakodókkal
gyulladásokkal szemben, és
akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint
a cukorbetegség,
a sclerosis multiplex vagy
a pikkelysömör.
Ha nem pótoljuk, télen szinte biztosan D-vitamin-hiányban szenvedünk
A D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, ám hazánkban télen igen alacsony a napsütéses órák száma, késő ősztől kora tavaszig nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termeléséhez – ráadásul még zárt ruházatunk is elzárja bőrünket. Sajnos a nyáron képzett tartalékokra sem támaszkodhatunk, mert ezek körülbelül hat hét alatt kiürülnek.
Noha a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés, ilyenkor érdemes különösen odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, nem megfeledkezve
a tojásról,
a májról és
a gyakran méltatlanul mellőzött olajos húsú halakról, pl. a heringről, a lazacról vagy a makréláról sem.
Az adagolás
Az átlagos magyar étrend napi 80 NE-et biztosít (más országokban ez nagyjából 150 NE, azaz Nemzetközi Egység), emellett március végéig mindenkinek javasolható a preventív célú D-vitamin-bevitel. Egészséges felnőtteknek napi 2000 NE, túlsúly esetén ennek a duplája, 4000 NE, gyermekek számára a növekedés teljes időszakában pedig napi 400 NE ajánlható.
Ha növeli a D-vitamin-szintjét, elkerülheti az influenzás megbetegedést!
(Forrás: PatikaMagazin)
Tetszett a cikk?
2020. január 28.
Hasonló cikkek
Hasfájás: Mi okozza, hogyan csillapítható és mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
Fejfájás: Okai, típusai és hatékony csillapítási módjai
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
Fogfájás: Miért alakul ki és hogyan csillapítható?
Itt a június és lassan mindenki nyaralni indul. Mindegy, hogy a nagymamához a szomszéd faluba, országon belül egy nyaralóhelyre vagy külföldre – tengerparti vágytól felbuzdulva, van egy probléma, amire mindig jó felkészülni. Ez a fogfájás, mely az egyik legkellemetlenebb és legnehezebben elviselhető fájdalomtípus.
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
