„A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal (!) csökkentené”– hívja fel a figyelmet a télvíz idején különösen aktuális, kevésbé ismert hatásokra is a Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület közreműködésével készült hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről.
Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre. A szinte minden szervrendszerben érvényesülő hormon hiányállapotában ugyanekkor kiszolgáltatottabbá válunk a vírusos és bakteriális betolakodókkal, gyulladásokkal szemben, és akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a pikkelysömör.
A D-vitamin elsődleges forrása ugyanis a bőrt érő napsugárzás, ám hazánkban ilyenkor igen alacsony a napsütéses órák száma, késő ősztől kora tavaszig nem elegendő a szükséges mennyiségű D-vitamin termeléséhez – ráadásul még zárt ruházatunk is elzárja bőrünket. Sajnos a nyáron képzett tartalékokra sem támaszkodhatunk, mert ezek körülbelül hat hét alatt kiürülnek.
Noha a D-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés, ilyenkor érdemes különösen odafigyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra, nem megfeledkezve a tojásról, a májról és a gyakran méltatlanul mellőzött olajos húsú halakról, pl. a heringről, a lazacról vagy a makréláról sem. Az átlagos magyar étrend napi 80 NE-et biztosít (más országokban ez nagyjából 150 NE, azaz Nemzetközi Egység), emellett március végéig mindenkinek javasolható a preventív célú D-vitamin-bevitel.
(Forrás: PatikaMagazin)
Az alvászavar (nehezebb elalvás, éjszakai felébredések, túl korai ébredés) gyakran több tényező együttállásából alakul ki: rendszertelen napirend, késői képernyőhasználat, késői koffein, túl sok stressz, kevés nappali fény. Jó hír, hogy sok esetben már célzott alváshigiénés lépésekkel is érezhetően javítható az alvásminőség.
Az utóbbi években a bélflóra (pontosabban: bélmikrobiom) a közbeszédben is “immun-kulcsszó” lett. Nem véletlen: a bélrendszer és az immunrendszer szorosan együttműködik, a bélfal pedig egyszerre védelmi vonal, “szűrő” és aktív immunológiai szerv. Ettől még fontos tisztán látni: a probiotikum nem varázsszer, és nem “általános immunerősítő” minden helyzetre. Viszont bizonyos, jól körülhatárolt esetekben kifejezetten hasznos lehet – különösen antibiotikum után / antibiotikum mellett.
A téli ekcéma kifejezés alatt legtöbben azt értik, hogy a hideg hónapokban a bőr kiszárad, húzódik, viszket, kipirosodik, esetleg berepedezik, és a korábban is meglévő ekcémás hajlam (atópiás dermatitisz) látványosan fellángol.
