
Mit tehetünk a vállfájdalom elkerüléséért?
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.
A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik. A vállizmok szinte állandóan munkában vannak – még akkor is, amikor nem tudatosan használjuk őket. A tartós rossz testtartás, a mozgásszegény életmód és a túlzott igénybevétel azonban könnyen fájdalomhoz, izomfeszüléshez vagy mozgáskorlátozottsághoz vezethet.
Cikkünkben bemutatjuk, hogyan működik a vállízület, milyen okok húzódhatnak meg a panaszok mögött és mit tehetünk a megelőzés érdekében.
A váll szerkezete és működése
A vállízület a felkarcsont, a lapocka és a kulcscsont találkozásánál helyezkedik el. Ez egy gömbízület, amely lehetővé teszi, hogy karunkat szinte minden irányban mozgathassuk. A stabilitását a rotátorköpeny biztosítja – ez négy, egymással összehangoltan dolgozó izomból áll, melyek körbeveszik az ízületet.
A váll mozgását a vállöv teszi teljessé, melyet a kulcscsont, a lapocka és több kisebb ízület alkot. Ennek köszönhető, hogy a felsőtest és a kar között gördülékeny az átmenet, és a váll szinte bármilyen mozdulatsort képes követni.
A vállproblémák között szerepelhet ín- vagy nyáktömlő-gyulladás, ínszakadás, törés, befagyott váll, ízületi kopás, vállficam vagy izomsérülés is.
Miért válik egyre gyakoribbá a vállfájdalom?
A modern életmód sajnos nem kedvez az ízületeinknek. A nap nagy részét ülve töltjük – számítógép előtt, autóban vagy akár a kanapén –, miközben vállunk előreesik, hátunk meggörbül, mellizmaink megrövidülnek, a lapockák közötti izmok pedig elgyengülnek. Ez az egyensúlyhiány hosszú távon fájdalmat, feszülést és mozgásbeszűkülést eredményezhet.
Sokan tévesen gondolják, hogy a vállfájdalom csak sportolóknál fordul elő. Valójában a mozgáshiány, a rossz testtartás és az egyoldalú terhelés legalább akkora kockázati tényező, mint az edzések során bekövetkező sérülések.
A vállfájdalom leggyakoribb forrásai
A panaszok nagy részét nem maga az ízület, hanem a környező lágyrészek – inak, izmok, szalagok – problémái okozzák. Emellett a nyaki gerinc elváltozásai is gyakran kisugárzó vállfájdalom formájában jelentkeznek. Bizonyos belső szervi betegségek, például az epehólyag-problémák vagy a szívpanaszok szintén megjelenhetnek válltáji fájdalomként.
A vállfájdalom típusai
Életmódból eredő fájdalom
A tartós ülés, a kevés mozgás és a rossz testtartás lassan, fokozatosan okoz fájdalmat és mozgáskorlátozottságot. Idősebb korban egy-egy kisebb esés is vállsérüléshez vezethet.
Túlerőltetéses panaszok
A sportolás vagy a fizikai munka során túlzott igénybevétel következtében az ízület megduzzadhat, begyulladhat. Ilyenkor pihentetés, jegelés és gyulladáscsökkentő kezelés segíthet.
Befagyott váll szindróma
Akkor beszélünk befagyott váll szindrómáról, amikor a váll mozgásterjedelme fokozatosan beszűkül, a szövetek megvastagodnak és merevvé válnak. Ez a kórkép akár éveken át is elhúzódhat és a mindennapokat is megnehezíti.
Porckopás és porcleválás
Az idő előrehaladtával a porcok elvékonyodhatnak és kopásos ízületi gyulladás alakulhat ki. Ha a porc egy darabja leválik, akkor hirtelen jelentkező, éles fájdalom léphet fel.
Nyáktömlő-gyulladás és rotátorköpeny-sérülés
A vállban található nyáktömlők feladata a súrlódás csökkentése. Gyulladásuk mozgásra erősödő fájdalmat okoz, amit gyakran a rotátorköpeny túlterhelése vagy sérülése kísér.
Kezelési lehetőségek
A vállfájdalom kezelése mindig az okok feltárásával kezdődik. A panasz súlyosságától függően választhatók természetes és orvosi terápiák is.
Természetes módszerek:
Orvosi beavatkozások:
A vállfájdalom megelőzése
A legjobb „kezelés” a megelőzés!
Fő szempontok:
A vállfájdalom sokféle eredetű lehet, de legtöbbször életmódbeli szokásaink állnak a hátterében. Ha a fájdalom tartósan fennáll vagy mozgáskorlátozottsággal jár, mindenképp forduljunk szakemberhez! A megfelelő mozgás, a célzott terápia és a tudatos testtartás nemcsak a fájdalmat enyhíti, hanem hosszú távon is megőrzi a váll egészségét.
(PatikaPlus / Temesvári )

A vállunk az egyik legösszetettebb és legmozgékonyabb ízületünk, mely nemcsak a karok irányításában, hanem a fej és a törzs mozgásának koordinálásában is fontos szerepet játszik.

Sok nő számára a menstruációt megelőző napok nem csupán testi, hanem lelki próbatételt is jelentenek.

A bárányhimlő (varicella) az egyik legismertebb fertőző betegség, ami leggyakrabban gyermekkorban fordul elő.